magyar english deutsch
Nemzeti Park Igazgatóságok


KEHOP-4.3.0-15-2016-00001

 
Vadonleső
Magyar Természettudományi Múzeum
Járművel való közlekedés védett természeti területen

European Greenbelt
European Greenbelt
Figyelem!


A honlapon található dokumentumok szerzői jogi védelem alatt állnak, azok bármilyen célú felhasználása a szerzők előzetes engedélyéhez kötött.
A természetvédelem emblémája védjegyoltalom alatt áll, annak bármilyen célú felhasználása a védjegyjogosult előzetes engedélyéhez kötött.

» Helyettes Államtitkárság » Természetvédelmi szakmai bizottságok » Földikutya- és Ürgevédelmi Szakértői Csoport
Földikutya- és Ürgevédelmi Szakértői Csoport
 

  Míg a hazai rágcsálók többségéről nagy általánosságban elmondható, hogy közismert, addig a földikutya név hallatán a szakemberek, vagy azok egy része  tudja csak pontosan, milyen állatról is van szó. Pedig ritkasága ellenére is a hazai állatvilág tipikus tagja. A földikutyák - az ürgéhez hasonlóan - hazánk egy részére oly jellemző, sztyeppei állatvilág jellegzetes képviselői. Valamikor igen elterjedtek voltak a Kárpát-medencében, mára viszont az állományaik nagyon megfogyatkoztak.

 

 

  Hazánkban ugyan a földikutya fajcsoport és az ürge is fokozottan védett, mely a legerősebb jogi természetvédelmi státusz a magyar jogrendben, mégsem megnyugtató egyik faj hazai állományainak helyzete, mely számos okra vezethető vissza.

 

A földikutyák esetében az eddig egyetlen fajnak (nyugati földikutya - Nanospalax leucodon) tekintett állatról az utóbbi időben olyan genetikai alapokon nyugvó kutatási eredmények jelentek meg, melyek alapvetően megkérdőjelezik eddigi tudásunkat. Már a magyarországi állomány is több, egymástól genetikailag jelentősen különböző populációból áll össze, mely így az egyes lelőhelyek védelmét külön-külön kezelendő, fajmegőrzési problémává terjeszti ki. Jelenlegi tudásunk szerint három előforduló és egy kihalt fajba sorolhatóak a hazai földikutyék. Az egyes lelőhelyek gyakran belterületen, kiskertekben helyezkednek el, autópálya építéssel és más célú beruházásokkal érintettek, méretük és terjeszkedési lehetőségeik pedig sokszor nagyon korlátozottak.

 

A múlt században még mezőgazdasági károkozásáért sokszor üldözött ürge állománya mára szintén aggasztó mértékben megfogyatkozott. A mezőgazdaság átalakulása, a legeltetés nagy területeket érintő felhagyása, illetve a lakott területek, uthálózat terjeszkedése komoly élőhelyvesztést okozott. Tovább súlyosbítja a helyzetet, hogy a meglévő populációk teljesen elszigetelődtek egymástól, így egy katasztrófa utáni természetes helyreállás esélye megszűnt.

 

Az új állományok létrejötte az elszigeteltség miatt természetes úton nem várható, ezért alaposan megtervezett és engedélyezett áttelepítési programokkal segítjük a folyamatot. Minden év kora tavaszán éves ürge-áttelepítési tervet fogad el a Szakértői Csoport, melyet helyettes-államtitkári jóváhagyás után az év során követnek a szakemberek. Az aktuális évi áttelepítési terv megtekinthető itt.

 

A gyakorlati védelemhez szükséges uniós források megszerzésében komoly nehézséget jelent, hogy - noha Magyarország a faj felvételét javasolta - a földikutya nem szerepel az élőhelyvédelmi irányelv mellékletein. Ez számos pályázatnál kizáró, vagy esélycsökkentő tényező.

 

Fotó: Váczi Olivér

 
Mivel a két faj (illetve fajcsoport) védelme nagyon hasonló módszereket, beavatkozásokat igényel és a szakember gárda is jó részben azonos, célszerűnek látszott egyetlen szakértői csoportba integrálni a feladatokat.  a Földikutya-védelmi Szakértői Csoport 2017. évben bekövetkezett feladat- és tagság-bővítéssel valósult meg.

 

A Földikutya- és Ürgevédelmi Szakértői Csoport tagjai:
 

      Dr. Csorba Gábor, elnök

Magyar Természettudományi Múzeum

 

      Dr. Váczi Olivér, titkár

AM Természetmegőrzési Főosztály

 

      Dr. Altbäcker Vilmos

Kaposvári Egyetem

 

      Bakó Botond

AM Természetmegőrzési Főosztály

 

      Boldog Gusztáv

Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság

 

      Dr. Farkas János

ELTE Állatrendszertani és Ökológiai Tanszék

 

      Dr. Gedeon Csongor

MTA Talajtani és Agrokémiai Kutató Intézet

 

      Dr. Kalotás Zsolt

 

      Krnács György

Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság

 

   Molnár Zoltán

Fővárosi Állat- és Növénykert

 

   Dr. Németh Attila

Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság

 

   Dr. Sós Endre

Fővárosi Állat- és Növénykert

 

   Ugró Sándor

       Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság

 

 

  

   Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság képviselője – Dr. Nagy Lajos

 

   Bükki Nemzeti Park Igazgatóság képviselője – Gombkötő Péter

   Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság képviselője – Dr. Hegyi Zoltán

 

   Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság képviselője – Váczi Miklós

   Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság képviselője – Szél László

 

   Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság képviselője – Vajda Zoltán

 

   Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság képviselője – Roth Melinda

   Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság képviselője – Harsányi Krisztián

 


 
   
 
2018. 09. 30. Oldal nyomtatása
©2005 A KvVM
Természetvédelmi Hivatala
neosoft&design