Ugrás a tartalomhoz

A tájvédelmi szakhatósági tevékenység szakmai megalapozása

 


Az általános tájvédelem érvényesítése a hatósági munkában

A Nemzeti Hírközlési Hatóság eljárásában közreműködő szakhatóságok kijelöléséről, valamint egyes szakhatósági közreműködések megszüntetéséről és módosításáról szóló 362/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet módosította a tájvédelmi szakhatósági eljárások körét, és 2009. március 1. dátummal hatályon kívül helyezte a tájvédelmi szakhatósági hatáskörbe tartozó engedélyezési eljárásokról szóló 166/1999. (XI. 19.) Korm. rendeletet. A tájvédelmi szakhatósági részvétel hatályos szabályai ezzel beépültek az érintett hatósági eljárásokról szóló jogszabályokba.

A  természetvédelmi hatóság az adott területen illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség (a továbbiakban: felügyelőség). A hatáskört 2004. december 31-ig gyakorló nemzeti park igazgatóságok szakértőként vesznek részt az eljárásban. A felügyelőségek tájvédelmi munkájának szakmai koncepcionális megalapozása a  Vidékfejlesztési Minisztérium Környezet- és Természetvédelmi Helyettes Államtitkárságán a Tájvédelmi és Ökoturisztikai Osztály feladata.

A tájvédelmi szakhatósági eljárás során a felügyelőségek feladata kiszűrni azokat a tevékenységeket, amelyek

1) megszüntetik, károsítják vagy veszélyeztetik az ökológiai és tájképi szempontból kiemelt jelentőségű természetes és természetközeli tájakat, élőhelyeket;
2) veszélyeztetik a tájak esztétikai adottságait és a jellegét meghatározó természeti értékek, természeti rendszerek és az egyedi tájértékek fennmaradását;
3) elősegítik a tájidegen (inváziós) növényfajok terjedését.


A tájvédelmi szakhatósági jogkörrel rendelkező természetvédelmi hatóságok munkáját hivatott segíteni, ugyanakkor az ügyfelek, beruházók, fejlesztők, a központi közigazgatásban, önkormányzati szférában tevékenykedők, tervezők számára is hasznos információkat nyújt a Tájvédelmi kézikönyv, amelynek első kiadása 2004-ben jelent meg. A második kiadás – az időszerű aktualizálások után – 2006-ban látott napvilágot.

A Tájvédelmi kézikönyv aktuális, 2014-ben átdolgozott kiadásának szövege innen tölthető le. A tartalom hatályos jogszabályi környezetnek megfelelő aktualizálása megtörtént, a kiadvány nyomdai előkészítésre azonban még nem került sor, így az interneten publikált változat csak tartalmi szempontból tekinthető véglegesnek.

 
 
 

A környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség a következő hatósági eljárásokban vesz részt tájvédelmi szakhatóságként:

1. termőföld végleges más célú hasznosítására vonatkozó engedélyezési eljárás (művelésből való kivonás, termőföld belterületbe vonása) /338/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet/

területi hatály: vízvédelmi területen, az ingatlan-nyilvántartás szerint országos jelentőségű védett természeti területen és Natura 2000 területen;
 
2. építésügyi engedélyezési eljárások /193/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet/, ha a tevékenység nem környezeti hatásvizsgálat, vagy nem egységes környezethasználati engedély köteles
 
területi hatály: külterületen, valamint belterület esetén természeti területen, országos jelentőségű védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén, továbbá ha barlangot, egyedi tájértéket közvetlenül érint a tevékenység;
 
3. egyes sajátos építmények, villamosenergia-ipari építésügyi engedélyezési eljárások /320/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet/
 
területi hatály: külterületen, illetve belterületen egyedi tájérték, természeti terület, országos jelentőségű védett természeti terület, Natura 2000 terület vagy barlang védőövezete esetén.
Tájékoztató kiadvány a szélerőművek telepítésének táj- és természetvédelmi szempontjairól: Csőszi M., Duhay G., Fiskus O. 2005: Szélenergia és természetvédelem. KvVM Természetvédelmi Hivatal, Budapest 28 p.letöltés (pdf);
 
4. elektronikus hírközlési nyomvonalas, nyomvonal jellegű építményekkel és egyéb műtárgyakkal kapcsolatos eljárások /362/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet/, ha a tevékenység nem környezeti hatásvizsgálat, vagy nem egységes környezethasználati engedély köteles
 
területi hatály: országos jelentőségű védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén, a települések külterületén, valamint a települések belterületén természeti terület és egyedi tájérték érintettsége esetén;
 
5. a bányászati szakigazgatással kapcsolatos eljárások /267/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet/, ha a tevékenység nem környezeti hatásvizsgálat, vagy nem egységes környezethasználati engedély köteles
 
területi hatály: általános;
 
6. erdészeti hatósági engedélyezési eljárások tájképvédelmi erdő esetén /22/2012. (II. 29.) Korm. rendelet/, ha a tevékenység nem környezeti hatásvizsgálat, vagy nem egységes környezethasználati engedély köteles
a) az erdőterület igénybevételére vonatkozó elvi engedély megadására irányuló eljárásban,
b) az erdőterület igénybevételének engedélyezésére irányuló eljárásban,
c) új erdő telepítésekor az erdő elsődleges és további rendeltetésének megállapítására vonatkozó eljárásban, kivéve, ha a rendeltetés megállapítását a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség kezdeményezte, valamint
d) az erdő elsődleges és további rendeltetése megváltoztatására vonatkozó eljárásban;
 
7. közlekedési hatósági engedélyezési eljárások /263/2006 Korm. rendelet/
 
területi hatály: vasúti építmények esetén szűkített (külterületen, továbbá egyedi tájérték, természeti terület, országos jelentőségű védett természeti terület és Natura 2000 terület esetén belterületen), egyéb esetekben általános;
vasúti építmény és repülőtér esetében érvényes a szűkítő szabály, miszerint a felügyelőség csak abban az esetben vesz részt az eljárásban, ha a tevékenység nem környezeti hatásvizsgálat, vagy nem egységes környezethasználati engedély köteles;
 
8. régészeti feltárások (terepbejárás, valamint a műszeres lelet- és lelőhely-felderítés kivételével), egyes tereprendezési munkák és a műemlékhez tartozó ingatlanterületen fakivágás, -telepítés engedélyezése /324/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet/
 
területi hatály: régészeti feltárás esetén szűkített (országos jelentőségű védett természeti területnek vagy barlangnak nem minősülő külterületen, természeti területen, egyedi tájértéket magába foglaló területen és Natura 2000 területen), egyéb esetekben általános;
régészeti feltárás esetén érvényes a szűkítő szabály, miszerint ha a tevékenység nem környezeti hatásvizsgálat, vagy nem egységes környezethasználati engedély köteles egyéb esetekben nincs;
 
9. a hőtermelő létesítmények létesítési és a távhővezeték vezetékjogi engedélyezési eljárása, ha a tevékenység nem környezeti hatásvizsgálat, vagy nem egységes környezethasználati engedély köteles /157/2005. (VIII. 15.) Korm. rendelet/
 
területi hatály: hőtermelő létesítmény esetében általános, távhővezeték esetében külterületen, továbbá – egyedi tájérték, természeti terület, országos jelentőségű védett természeti terület, Natura 2000 terület vagy barlang védőövezete esetén – belterületen.
 
Megjegyzés:
a tájvédelmi szakkérdést nevesítő felhatalmazások mellett fontos megemlíteni, hogy a 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 28/A c) pontja értelmében a természetvédelmi szakkérdés megjelölésekor, azaz természetvédelmi szakhatósági hatáskörben is érvényre kell juttatni a Tvt. 6-7. §-ra vonatkozó tájvédelmi követelményeket!
 
 

 

 


 

 

Kiemelt témák

Sáv bezárása