A Biológiai Sokféleség Világévének első nagyszabású konferenciáját rendezték meg január 26-27-én Madridban. A spanyol elnökség által szervezett találkozón közel 50 ország, valamint nemzetközi szervezetek magas szintű tisztviselői, kormányzati szervek felső vezetői, szakértői, civil szervezetek és tudományos intézmények szakemberei vettek részt. A rendezvényen Magyarországot Haraszthy László, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium természetvédelmi szakállamtitkára képviselte.

Az ENSZ a 2010-es évet a Biológiai Sokféleség Világévének nyilvánította. A biológiai sokféleség (bioperzitás) a földi élet sokszínűségét jelenti, ami a sok milliárd éve zajló evolúció által formált természetes folyamatok gyümölcse. A földi élet változatos megjelenési formái a fajok sokszínűsége, az egyes fajokon belüli genetikai sokféleség, valamint a Földön fellelhető élőhelyek változatossága.

Közép-Európa különlegesen értékes élőhelyei közé tartoznak a Duna menti hullámterek, árterek, amelyek sokrétű, mozaikos térszerkezete és stabilitása nagyon sérülékeny. Kutatások alapján Magyarország vegetációjának 19%-a lenne ártéri ligeterdő, azonban az elmúlt évszázadok során lezajlott folyószabályozások és ármentesítések következtében kiterjedésük 0,8%-ra visszaszorult, így a megmaradt magas természeti értéket képviselő árterek megőrzése hazánk (európai szinten is) kiemelt fontosságú feladata. A Dunában és a folyóhoz közvetlenül kötődő hullámtéri, ártéri élőhelyeken több mint 2000 növényfaj és több mint 5000 állatfaj (100 hal, 12 kétéltű, 8 hüllő, 180 madár (fészkelők) 41 emlős, és számos gerinctelen) találja meg életfeltételeit, s köztük számos mára nagyon megritkult, így törvényi védettséget élvez. A folyó és a hozzá kapcsolódó élőhelyegyüttes, mint ökológiai folyosó jelentős az állatvilág vándorló fajai számára. Az élő rendszerek folyamatos működését elemeinek sokfélesége tartja fenn, s ezt a sokféleséget, a biológiai perzitást kell megőrizni, megvédeni. A fenntartható használat és hasznosítás biztosítása érdekében az ökologikus szemlélet elsajátítása lehet a legfontosabb és a mindent átható, keretet szabó szempont.

A madridi konferencián a mező- és erdőgazdálkodást, védett területek megőrzését, finanszírozást érintő problémák, célok mellett Haraszthy László szakállamtitkár úr kitért a Dunát érintő legaktuálisabb hazai és egyben európai aggodalmakra is:

„A vízgazdálkodás témakörében, ha például a Duna ügyét nézzük, a valóság merőben ellentétes az EU környezetvédelmi céljaival, szándékaival. Élő folyót szeretnénk, vagy egy hajózó csatornát? A Dunát alakítsuk a hajók szükségleteihez, vagy fordítva: a hajókat alakítsuk a Dunához?”

Ehhez a témához kapcsolódik az Európai Duna Stratégia megalkotása, amely várhatóan a 2011 első félévi magyar EU elnökség időszakában kerül elfogadásra, így hazánk kiemelt érdeke a stratégia sikere.

Haraszthy László természetvédelmi szakállamtitkár Madridi konferencián elhangzott beszédének összefoglalója itt megtekinthető ill. letölthető:

Magyar nyelven

English version

Az esemény hivatalos honlapja a következő címen érhető el:

http://www.fundacion-biopersidad.es/europeanconference2010