A Vidékfejlesztési Minisztérium, a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság és az MTA Debreceni Területi Bizottsága együttműködésében került megrendezésre a Vizes Élőhelyek Világnapjának központi ünnepi ülése, ami a 40 éves Hortobágyi Nemzeti Park ünnepsorozatának első rendezvénye.

A rendezvényt Kovács Péter vízügyi helyettes államtitkár úr, Szilágyi Gábor a Hortobágyi Nemzeti Park igazgatója és Prof. Dr. Bitskey István a MTA Debreceni Területi Bizottságának elnöke nyitotta meg.

Ezt követően tudományos igényű, sokszínű előadások mutatták be a Tiszától a Hortobágyon át a Kiskunságig terjedő, az egyes vizes élőhelyeket megőrző, illetve fejlesztő programok sokaságát.

Ennek keretében először Prof. Dr. Sinóros-Szabó Botond a Tiszatér hosszú távú és határokon átívelő környezetfejlesztési koncepcióját ismertette.

Ezt Dr. Aradi Csaba a Hortobágyi Nemzeti Park nyugalmazott igazgatójának rendkívül látványos előadása követte, amelyben a hortobágyi vizes élőhelyek rehabilitációját, ökológiai állapotainak változását mutatta be az igazgatóság 40 évének tükrében.

Dr. Boros Emil a Kiskunsági Nemzeti Park igazgatója „Szikes tavak állapota és természetvédelmi helyzete a Kárpát-medencében” címmel ismertette a sok éve folyó kutatásaikat, amelynek keretében az utolsó valódi szikesek feltérképezését, ökológiai és vízminőségi állapotainak vizsgálatait végzik.

Bara Sándor vízügyi igazgató úr a Bakonszeg térségben kialakításra került vizes élőhelyek rehabilitációját mutatta be, míg Dr. Juhász Péter, a Bioaquaqpro Kft. ügyvezető igazgatója a Tisza völgyében végzett hasonló programot ismertette.

A rendezvényt pedig Bogyó Dávid a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság munkatársának előadása zárta, amelyben arról beszélt, hogy az igazgatóság az Új Magyarország Fejlesztési Terv Környezet és Energia Operatív Program KEOP-3.1.2/09-11 „Élőhelyvédelem, és –helyreállítás, élettelen természeti értékek védelme, vonalas létesítmények természetkárosító hatásának mérséklése” konstrukcióban sikeresen pályázott a működési területén levő kisvízterek rehabilitációjára.

Ennek keretében többek között a Bihari-sík szikes tavai, a Tisza-menti ártéri gyepek, mocsarak és holtmedrek, továbbá a hajdúsági és nyírségi lápok, láprétek rehabilitációja valósulhat meg az Európai Unió mintegy 354 millió Ft-os támogatásával.

Mint víztől függő élőhelyek, fennmaradásukat elsősorban vízellátottságuk határozza meg. Számuk a folyószabályozások és a belvízlevezetések miatt drasztikus mértékben lecsökkent, a fennmaradó élőhelyek ökológiai állapota pedig erősen leromlott.

A fenti élőhelyeken többek között különböző műszaki megoldásokkal (műtárgyak létesítése, felújítása, csatornabetemetés, mederkotrás) csökkentik a vizek levezetését, biztosítva az élőhelyeken maradó víz mennyiségét, javítva azok ökológiai állapotát.

A projekt megvalósításához szükséges anyagi hátteret az Európai Unió az Európai Regionális Fejlesztési Alapból és hazai központi költségvetési előirányzatból teremtette meg.

Az ünnepi rendezvény előadásait követően, délután a Derecske, Nagy-nyomás szikes tavon megvalósított vizes élőhely-rekonstrukciót látogathattak meg a résztvevők.