Régi adósságunkat törlesztjük a Körös-éri Tájvédelmi Körzet megalapításával, hiszen ez a táj olyan kiemelkedő értékeknek, kincseknek nyújt menedéket, amelyek méltán emelik hazánk egyik legkülönlegesebb természeti területévé a Körös-ér mentét és a Dorozsma-Majsai-homokhát déli részét – jelentette ki Fazekas Sándor a Vidékfejlesztési Minisztérium Föld napi rendezvényén, Mórahalmon. A tárcavezető kiemelte: az összesen 2223 hektár nagyságú új tájvédelmi övezet a korábbi Ásotthalmi láprét Természetvédelmi Terület mintegy 90 hektár kiterjedésű egységét is magában foglalja.

A Körös-éri Tájvédelmi Körzet Bács-Kiskun és Csongrád megyében terül el; felöleli Kelebia, Ásotthalom, Mórahalom és Öttömös közigazgatási területét. A különleges növényvilág mellett (egyhajú virág, tartós szegfű, homoki kikerics, tarka sáfrány, pókbangó) a körzet hazánk és Európa egyik legritkább és egyben legveszélyeztetettebb emlősfaja, a fokozottan védett délvidéki földikutya élőhelyei is.

Fazekas Sándor beszédében kiemelte: a közvetlen kihalás szélére sodródott, rejtett életmódú rágcsálófajnak mindössze 300 egyede él az egész világon, ebből megközelítőleg 200 példány nálunk maradt fenn. Hozzátette: a tájvédelmi körzet létesítésének köszönhetően a fokozottan védett faj otthona oltalmat kap.

A Körös-éri Tájvédelmi Körzethez közeli, a határ túloldalán található Szelebényi-puszta és a Szabadkai-erdő szintén a délvidéki földikutya élőhelye. A vidékfejlesztési miniszter emlékeztetett arra, hogy a területek a szerbiai természetvédelmi szervek intézkedésének köszönhetően már ott is kiemelt oltalmat élveznek. Fazekas Sándor kiemelte: a földikutya védelme csak a két ország környezetvédelmi szerveinek határokon átnyúló együttműködésével valósítható meg eredményesen. Boros Emil, a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság igazgatója megköszönte Szerbia környezetvédelmi szakembereinek munkáját, közreműködését a tájvédelmi körzet kialakításában. A meghívott vendégeket köszöntötte Nógrádi Zoltán, Mórahalom polgármestere is.

(Forrás: Vidékfejlesztési Minisztérium, Sajtóiroda)

Tájvédelmi körzet a Körös-ér mentén

A vidékfejlesztési miniszter a 146/2012. (XII. 27.) sz., 2013. január 1-jén hatályba lépett VM rendeletben hozta létre a Körös-ér mentén és a Dorozsma-Majsai homokhát déli részén a 2223 hektár kiterjedésű védett természeti területet. A Bács-Kiskun és Csongrád megyében, Kelebia, Ásotthalom, Mórahalom és Öttömös közigazgatási területén lévő tájvédelmi körzet kialakítása világviszonylatban is egyedülálló természeti értékek megőrzését segíti elő.

A korábbi Ásotthalmi láprét természetvédelmi terület kb. 90 hektár kiterjedésű területét, továbbá a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (Tvt.) hatályba lépése óta (1997. január 1.) „ex lege” védett természeti területeket, valamint helyi jelentőségű védett természeti területeket (összesen 1290 hektár kiterjedésben) is magába foglaló tájvédelmi körzet létesítésének célja a Körös-ér mentén, valamint a Dorozsma-Majsai-homokhát déli részén található táji értékek, természetes és természetközeli állapotú növénytársulások, valamint a hozzájuk kapcsolódó állatközösségek megőrzése.

A tájvédelmi körzet területe átfed a Déli-Homokhátság elnevezésű Natura 2000 területtel. A Natura 2000 területek 2004. évben történt kijelölése az EU élőhelyvédelmi irányelvében (92/43 EGK irányelv) foglaltak alapján zajlott, melyet a 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet ültetett át a hazai jogrendszerbe.

A tájvédelmi körzet különleges növényfajoknak ad otthont (pl. egyhajú virág, tartós szegfű, homoki kikerics, tarka sáfrány, pókbangó), s a térség állatvilága is egyedülálló: a nagy tűzlepkétől a vöröshasú unkáig, a bölömbikától a cigányrécéig számos védett és fokozottan védett faj él ezeken a tájakon.

A Körös-éri Tájvédelmi Körzet létesítésével a délvidéki földikutya [Nannospalax (leucodon) montanosyrmiensis] élőhelyeinek jelentős része is kiemelt természetvédelmi oltalom alá került. A kritikusan veszélyeztetett, mára a kihalás szélére sodródott fajnak mindössze kb. 300 egyede él az egész világon, ebből kb. 200 példány Magyarország területén. Összehasonlításként: a világ különösen veszélyeztetett gerinces állatfajai közül az óriáspanda (Ailuropoda melanoleuca) világállománya a délvidéki földikutyáénak kb. a tízszerese!

A védetté nyilvánítás fontos indoka, hogy a 2005 óta tartó magyarországi földikutya-kutatások bebizonyították, hogy a Kárpát-medencében öt egymástól genetikailag nagymértékben különböző, a Kárpátok ívén kívül máshol elő nem forduló földikutya faj honos. Jelenlegi ismereteink szerint ezek a földikutya fajok az egyedüli olyan gerinces állatfajok, melyek a Kárpát-medencében alakultak ki és az egész világon kizárólag itt fordulnak elő, így régiónkban a gerincesek között az egyik legjelentősebb természeti értéket képviselik. Az öt faj közül a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) besorolása szerint kritikusan veszélyeztetett délvidéki földikutya áll legközelebb a kihaláshoz. A Körös-éri Tájvédelmi Körzet létesítésével a faj jelenleg ismert élőhelyeinek jelentős része (kb. 80 %-a) természetvédelmi oltalom alá került. Ezzel és a védetté nyilvánítással egyidejűleg kihirdetett természetvédelmi kezelési tervben foglalt előírások érvényesítésével megakadályozható a faj utolsó ismert hazai populációjának megsemmisülése, és elősegíthető a faj állományának stabilizálása, megerősödése.

A Körös-éri Tájvédelmi Körzet kihirdetését a Vidékfejlesztési Minisztérium által delegált Földikutya-védelmi Szakértői Csoport kiemelt fontosságúnak tartotta és szorgalmazta.

A terület védetté nyilvánítása nagyban elősegíti a Szerbiával történő természetvédelmi együttműködést, különösen a délvidéki földikutya védelme terén. A Körös-éri Tájvédelmi Körzethez közeli, a határ túloldalán található Szelebényi-puszta és a Szabadkai-erdő szintén a délvidéki földikutya élőhelye. E területek a szerbiai természetvédelmi szervek intézkedésének köszönhetően már kiemelt természetvédelmi oltalmat élveztek. A délvidéki földikutya védelme csak a két ország természetvédelmi szerveinek határon átnyúló együttműködésével valósítható meg eredményesen.

A Körös-éri Tájvédelmi Körzet kihirdetése hosszú éveken át tartó előkészítő folyamat és helyi szintű egyeztetések eredménye. A védett természeti terület létesítésére, valamint a természetvédelmi kezelési terv egyidejű kihirdetésére a Tvt. és a 3/2008. (II. 5.) KvVM rendelet szerinti, a központi kormányzati szervek területi szervei, az érintett önkormányzatok, ingatlan-tulajdonosok stb. bevonásával a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság által lefolytatott területi szintű egyeztetést, továbbá a jogalkotásra vonatkozó előírásoknak megfelelően társadalmi egyeztetést és közigazgatási egyeztetést követően került sor.

Magyarországon a Körös-éri Tájvédelmi Körzet létesítését megelőzően legutóbb 2009-ben létesült tájvédelmi körzet a Mecsek nyugati részén.