Az évente megrendezésre kerülő botanikai és zoológiai értekezleten a szakemberek az adott évben aktuális szakterületi ügyeket, feladatokat, hatósági tapasztalatokat vitatják meg, és bemutatják az új kutatási, monitorozási eredményeket.

Az értekezlet első napján a védett növény- és állatfajok hasznosítása, a természetvédelmi kártalanítás, a szélerőművek madarakra és denevérekre gyakorolt hatásainak vizsgálata, valamint a védett állatfajokkal kapcsolatos kutatások engedélyezésének aktuális kérdései és a gyógynövénygyűjtés természetvédelmi vonatkozásait voltak napirenden.

A védett állatfajok hasznosításához kapcsolódóan a védett állatok mentését, szállítását, riasztását, illetve kutatási, monitorozási célból történő jeladóval való ellátásának szabályozását tárgyalták meg a résztvevők.

Az egységes jogértelmezés és jogalkalmazás elősegítése érdekében két kiemelt témát vitattak meg a jelenlévők, a természetvédelmi kártalanítás megítélését, valamint a védett állatfajokkal végzett kutatások etikai kérdéseit. Ebben az évben készült el a természetvédelmi oltalom alatt álló állatfajokkal kapcsolatos kutatások természetvédelmi hatósági engedélyezését segítő etikai és jogalkalmazási útmutató is, amely a hatóságok mellett segítséget ad a témában a hatósághoz engedélykérelemmel forduló tudományos kutatóknak, diplomaterves- vagy PhD hallgatóknak egyaránt.

Az első szakmai napot a felügyelőségek ez évi tapasztalatairól, érdekesebb ügyeiről és feladatairól szóló beszámolók zárták.

A második szakmai nap főbb témái a Natura 2000 területek adatlapjai ökológiai adatainak frissítését, a nemzeti park igazgatóságok részére kidolgozott madármonitorozási protokoll ismertetését, az ürge, a hörcsög és a földikutyafajok hazai helyzetét, állományaik monitorozási lehetőségeit, valamint a veszélyeztetett növények fajmegőrzési terveinek felülvizsgálatát ölelték fel.

A nemzeti park igazgatóságok is beszámoltak az idei kezelési, kutatási és monitorozási eredményeikről. Két izgalmas előadás hangzott el a klímaváltozás épületlakó denevérekre gyakorolt hatásairól, a kereknyergű patkósdenevér áttelepítésének tapasztalatairól, valamint a keleti lápibagoly állomány-becslési vizsgálatának eredményeiről.

A szakmai konzultáció zárása után az érdeklődők a Bükk-fennsíkon is mozgó farkasok nyomainak felkutatására indultak. A több éve végzett monitorozás gyümölcseként mára a leggyakrabban használt útvonalak ismertek. A havas talajon a farkasok nyomait még a szürkület előtt sikerült meglelni.