magyar english deutsch
Nemzeti Park Igazgatóságok


KEHOP-4.3.0-VEKOP-15-2016-00001

 
Vadonleső
Magyar Természettudományi Múzeum
Járművel való közlekedés védett természeti területen

European Greenbelt
European Greenbelt
Figyelem!


A honlapon található dokumentumok szerzői jogi védelem alatt állnak, azok bármilyen célú felhasználása a szerzők előzetes engedélyéhez kötött.
A természetvédelem emblémája védjegyoltalom alatt áll, annak bármilyen célú felhasználása a védjegyjogosult előzetes engedélyéhez kötött.

Az Év Emlőse: a hiúz
 
2019-ben az Agrárminisztérium Természetmegőrzési Főosztálya, a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. és a Magyar Természettudományi Múzeum égisze alatt működő Vadonleső program a hiúzt választotta az Év Emlősének. Egész évben számos és nagy érdeklődésre számot tartó rendezvény népszerűsíti Európa legnagyobb testű macskáját, pályázatok és kulturális programok sokasága várja a természet értékeire fogékony érdeklődőket.
   
 
Az idén 10. jubileumát ünneplő Vadonleső Program immár hatodik alkalommal választja ki az Év Emlősét. A keleti sün, az ürge, a denevérek, a mogyorós pele és a földikutya fajok után ebben az évben az európai kontinens legnagyobb testű macskaféle ragadozója, az eurázsiai hiúz kerül reflektorfénybe.
 
Az Északi-középhegység számos pontján jelen van a hiúz, ugyanakkor ez a viszonylag széles elterjedési sáv optimista szakértői becslések szerint is mindössze 15-20 példányt jelent. Európai viszonylatban (beleértve a Skandináv-félsziget hiúzpopulációit is) 9 000-10 000 egyedre teszik az állomány nagyságát, ebből a Kárpátok vonulatai mintegy 2 300-2 400 példánynak adnak otthont.
 
Ritkaságának egyik oka, hogy a hiúz ragaszkodik a zavartalan, sűrű és idős erdőkhöz, onnan önszántából nem teszi ki a mancsát. És mi tagadás, egyre kevesebb az olyan koreloszlással, lomb- és cserjeszerkezettel rendelkező nagy kiterjedésű erdőség hazánkban, de a Kápátok hegyláncain is, ahol ezt a fajta nyugalmat, biztonságot megtalálná. A szaporodás- és kölyöknevelési időszakban gyakori hajtóvadászatok vagy intenzív erdőművelés megzavarhatja és elriaszthatja ezeket a rejtett életmódot, óvatos ragadozókat. Az átlagosan 20-25 kg-os kifejlett hiúz (ugyanakkor a hímek elérhetik a 30-35 kg-ot, marmagasságuk pedig a 70 cm-t is) ugyanis szigorúan területtartó és magányosan él, kerüli az ember lakta területeket.
 
 
2019. március 30-án a Magyar Természettudományi Múzeum ad otthont a „Hiú(z) ábrándok” nyitó rendezvénynek, de lesz hiúzos akadályverseny a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság felsőtárkányi Nyugati Kapu Oktató- és Látogatóközpontjában, „Hiúz-futás” Budapesten, azaz olyan futóverseny, amelynek kijelölt útvonala kedvenc nagymacskánkat rajzolja meg, Nagyragadozó szakmai workshop és végül kétnapos Hiúz Gála és Forgatag zárja a tematikus évet novemberben. A programokról, pályázatokról és egyéb hiúzos érdekességekről a www.vadonleső.hu oldalon tájékozódhatnak az érdeklődők.
  
 
 
   
 
2019.02.19.
©2005 A KvVM
Természetvédelmi Hivatala
neosoft&design