Ugrás a tartalomhoz

Érdi Kakukk-hegy természetvédelmi terület

Adatok

Törzskönyvi szám: 307/TT/07

Megye: Pest

Település: Érd

Védettségi szint: országos jelentőségű, egyedi

Védelmi kategória: természetvédelmi terület

Kiterjedése: 9,27 hektár

Ebből fokozottan védett: 0 hektár

Hatályba lépés éve: 2007

A védett természeti terület által érintett földrészletek listája

Terület elhelyezkedése

További információk

A természetvédelmi oltalom alá helyezés indoka és célja

Az Érdi Kakukk-hegy a Mezőföld mára elpusztult, illetve átalakult löszvegetációjának Budapest közelében ismert legnagyobb összefüggő maradványa. A löszterületek többségét kiváló termékenységű talajuk miatt felszántották, így e növénytársulásokat országos viszonylatban is csupán kis maradványfoltok képviselik. A terület e maradványfoltok közül is kiemelkedik természetességével, fajkészletének gazdagságával. Diverzitását a meredek, erőteljesen tagolt térszínen kialakult, rendkívül változatos, kis távolságon is jelentős különbségeket mutató klíma, illetve az e sajátságokat kihasználó hegyvidéki, homokpusztai és sziklagyepi fajok megtelepedése növeli.

A védelem célja a természetes vegetáció a fajgazdagságban egyedülálló lösztársulások, gyepek, cserjésedett, erdősült területek arányának, természetes mintázatának megtartása, valamint fajkészletének megőrzése, az élőhelyekhez kötődő állatvilággal együtt.

Terület- és természeti érték leírás

A Kakukk-hegy mindössze 160-177 m tszf. magasságú, ám a Duna fölé mintegy 70-80 méter magasra meredeken emelkedő, közel 1 km hosszú, észak-nyugat dél-kelet irányba húzódó vonulat, amely valójában nem hegy, hanem a Mezőföld síkságának Érd-ófalura és Érdi-szigetre néző 40-60 fokos lejtőszögű, észak-keleti, északi kitettségű lejtője. A hegy elnevezést a Duna feletti relatív magassága és hegyszerű megjelenése miatt kaphatta.

A védelemre tervezett területen kis kiterjedése ellenére a lösz szukcessziósorának valamennyi stádiuma előfordul, a pionír lösztársulástól a lösztölgyesig (Löszfal félsivatagi társulása, Zárt löszpusztarét, Löszcserjés, Tatárjuharos löszpusztai tölgyes), e társulások egyben Natura 2000 jelölő élőhelyek is.

A terület a változatos mikrodomborzatnak, mikroklímájának és az ezek hatására kialakult növénytársulásoknak köszönhetően rendkívül fajgazdag. Eddig összesen 233 edényes növényfajt ismerünk a területről. Ebből 1 fokozottan védett (bíboros sallangvirág), 29 pedig védett faj.

Dominálnak a löszre jellemző fajok pl. a természetvédelmi oltalom alatt álló sugaras zsoltina (Serratula radiata), hengeresfészkű peremizs (Inula germanica), macskahere (Phlomis tuberosa), de előfordulnak a főleg mészkő és dolomit alapkőzeten élő növények is pl. a természetvédelmi oltalom alatt álló leánykökörcsin (Pulsatilla grandis), törpe nőszirom (Iris pumila). Élőhely szempontjából vizsgálva találunk száraz gyepekre általában jellemző fajokat pl. a homoki baltacim (Onobrychis arenaria), lózsálya (Salvia verticillata), erdőssztyep elemeket pl. a természetvédelmi oltalom alatt álló selymes peremizs (Inula oculus-shristi), erdei szellőrózsa (Anemone sylvestris), valamint erdei fajokat tavaszi kankalin (Primula veris), erdei gyöngyköles (Lithospermum purpureo-coeruleum). Az árnyékos, hűvösebb mikroklímájú részeken hegyi nedves kaszálórétekre jellemző növények fordulnak elő pl. a természetvédelmi oltalom alatt álló zöldike (Coeloglossum viride); vagy a hegyi here (Trifolium montanum), rezgőpázsit (Briza media). Külön kiemelendő, hogy a zöldikének (Coeloglossum viride) a Kakukk-hegy az egyetlen ismert alföldi előfordulása. A terület Natura 2000 jelölő faja a fokozottan védett bíboros sallangvirág (Himantoglossum caprinum).

A védelem érdekében szükséges cselekvések és előírások

A hosszú távú védelem érdekében kismértékű aktív természetvédelmi beavatkozásokra van szükség az invazív fa- és cserjefajok akác (Robinia pseudo-acacia), bálványfa (Ailanthus altissima)  terjedésének megakadályozására, valamint a természetes cserjésedés visszaszorítására. Törekedni kell a jelenlegi erdőterületen helyben gyűjtött tölgymakk mesterséges ültetésével, a gyepszint védelme érdekében teljes talajelőkészítést mellőző technológiával. A művelet célja az élőhelyre jellemző lösztölgyes kialakítása.

A terület sérülékenysége és kiemelkedő természeti értékei miatt csak eseti engedéllyel látogatható, vehető igénybe oktatási, bemutatási célra, valamint a területen csak a védelem érdekeivel összefüggő kutatások végezhetőek és csak a természetvédelmi kezelésekhez szükséges terület- és földhasználat lehetséges.

A körzeti erdőtervben teljes gazdasági korlátozást szükséges előírni, valamint fenn kell tartani az érvényben levő tervben szereplő vágáskor nélküli, faanyagtermelést nem szolgáló állapotot.

A területen tilos a mezőgazdasági művelés, valamint az ipari és a bányászati tevékenység, épület, építmény, sportpálya, vonalas infrastruktúra, illetve közmű elem létesítése. A vadgazdálkodás kizárólag a vadlétszám apasztására korlátozódhat.

Forrás: Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság

Sáv bezárása