bükki szerecsenboglárka

Adatok

Magyar név: bükki szerecsenboglárka

Latin név: Aricia artaxerxes

Tágabb kategória, magyar: Ízeltlábúak (törzs)

Tágabb kategória, latin: Arthropoda (phylum)

Szűkebb kategória, magyar: Lepkék (rend)

Szűkebb kategória, latin: Lepidoptera (ordo)

Fokozottan védett: nem

Természetvédelmi érték: 50 000 Ft

Védetté nyilvánítás éve: 1982

Védelmet biztosító jogszabály melléklete: 2. melléklet

További információk

Boglárkalepke-félék családja (Lycaenidae)

Bükki szerecsenboglárka (Aricia artaxerxes, Syn.: Aricia artaxerxes issekutzi, Aricia artaxerxes allous, Plebejus artaxerxes issekutzi)

A szárnyfesztávolsága 26-30 (30-36) mm. Mindkét ivar szárnyainak felszíne nem sötét-, hanem feketésbarna vagy majdnem fekete, a vörös szalag a hímeken redukált, főleg csak a hátulsó szárnyon van 1-4 apró vörös folt. A nőstények vörös foltsora a hazai példányokon gyakran teljes. Mindkét ivar fonákján a szemfoltok viszonylag kisebbek, a hátulsó szárny töve kékes behintésű, a hím fonákja hidegszürke vagy halvány kávébarna, a nőstényé melegebb, sárgásbarna behintésű. Mindkét ivar belső ívfoltjai tompák, aprók, laposak, sapkaszerűek. A szárnyak színén lévő narancssárga foltok tekintetében mutatkozhat némi változékonyság.

Hasonló faj: A szalagos szerecsenboglárka (Aricia agestis). A bükki szerecsenboglárka (Aricia artaxerxes) az előbbi fajnál nagyobb, a szegélyén lévő vörös foltok kisebbek és jóval fakóbbak, nem ritkán hiányzanak. A fonák alapszíne szürke vagy kávébarna.

A Kárpát-medencétől a Balkán-félszigeten át Kis-Ázsiáig terjedt el. Hazánkban csak a Bükkben és a Jósvafő melletti Haragistyánál él.

Élőhelyei hegyvidéki sovány gyepek, mészkedvelő sziklagyepek, pusztafüves lejtősztyepp- és erdőssztyepprétek. Hernyójának tápnövénye napvirág fajok (Helianthemum spp.), a bürök-gémorr (Erodium cicutarium), a gólyaorr fajok (Geranium spp.), különösen a piros gólyaorr (Geranium sanguineum). A hernyó mirmikofil életmódot folytat, de hangyagazdája egyelőre nem ismert. Imágója (június elejétől) július elejétől augusztus végéig, a rajzási csúcs július közepére esik. A hímek revírt tartanak, a nőstények keveset repülnek.

Leírás forrása:

Bálint Zsolt & Gubányi András & Pitter Gábor (2006): Magyarország védett pillangóalakú lepkéinek katalógusa. A Magyar Természettudományi Múzeum gyűjteménye alapján – Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest. 136 pp.

Gozmány László Dr. (1968): Nappali lepkék – Diurna in Magyarország Állatvilága – Fauna Hungariae XVI. kötet – Lepidoptera, 15. füzet. Akadémia kiadó, Budapest.

www.macrolepidoptera.hu

http://kitaibel.hu/lepidopterology/

Kép(ek) forrása:

http://kitaibel.hu/lepidopterology/nappali/page62a.html

bükki szerecsenboglárka

Adatok

További információk

Fajok elterjedése

Galéria

Galéria