fürj

Hazai elterjedés
Az egész országban elterjedt költőfaj, de a Tiszántúlon és a Duna–Tisza közén jóval nagyobb és sűrűbb állományok találhatóak, mint a Dunántúlon. Elsősorban az alföldi és dombvidéki agrárterületeken költ, előnyben részesítve az extenzív szántóföldeket, parlagokat, az őszi gabonát, lucernát, ahol a növényzet takarásának mértéke, a növényzet fajgazdagsága, az ízeltlábúak abundanciája határozzák meg az előfordulás valószínűségét.
Az elterjedési modell különösen alacsony előfordulási valószínűségi értékeket prediktál az Északi-középhegységre és a Nyírségre. Az elterjedési modell alapján jelenlétét pozitívan a szántóterületek, a domb- és hegyvidékek vagy kötött talajok zárt gyepei, a máshová nem besorolható lágy szárú növényzet (például táblaszélek, mezsgyék, nem művelt gyepek), negatívan a mesterséges felszínek (szilárd burkolatú utak) befolyásolják. Jelenléte nagyobb valószínűséggel detektálható a napkelte előtti időszakban. Az állománysűrűséget prediktáló modell az előző faktorokon túl az alacsonyabb éves csapadékmennyiségeknél mutat magasabb denzitásértékeket.
Vonulás idején különösen előnyben részesíti a szántókat, amikor kisebb csapatok is összeverődhetnek.

Időbeli előfordulás
Április elejétől érkezik. Észlelésének csúcsidőszaka június közepén, az intenzív, főként éjszakai hangadás időszakában van. A költés április végétől július végégig tart. Az őszi vonulás szeptemberben, kisebb részben október végéig zajlik. Valódi telelés is bizonyításra került már.

A hazai fészkelőállomány nagysága
Állományát az 1990-es években 70–94 ezer, 1999–2002 között 20–25 ezer, az éneklő hímek adataira illesztett statisztikai becslés alapján 2017–2018 között 24–36 ezer párra becsülték.

Természetvédelem
Állománycsökkenésének elsődleges oka a mezőgazdaság intenzívvé válása. Csökkent a parlagterület és a kezeletlen növényzet, ami a fészkek elrejtése miatt fontos, illetve a rovar- és gyomirtó szerek kiterjedt használata miatt csökkent a táplálékbázis is. Több dél-európai országban még vadászható faj, de illegális vadászata is jellemző. Hosszú távú vonuló fajként a klímaváltozás hatásai, különösen a szub-szaharai telelőterületeken tapasztalható száraz időszakok is kedvezőtlenek számára.
Állományainak hosszú távú védelme céljából kiemelt fontosságú a löszgyepek és a szárazabb pusztarészek, ezeken belül is kezeletlen, dúsabb növényzetű foltok fenntartása. Fészkelését elsősorban a kaszálás veszélyezteti, ugyanis ezek időzítése sokszor átfed az elhúzódó költési időszakkal, ezért kaszálatlan sávok meghagyása sokat tehet a faj megőrzéséhez.

Forrás: Végvári Zs. 2022. Fürj. – In: Szép T., Csörgő T., Halmos G., Lovászi P., Nagy K. & Schmidt A. (szerk.) Magyarország madáratlasza. 2., javított és kiegészített kiadás. – Agrárminisztérium, Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, Budapest, pp. 64–66.