daru

Hazai előfordulás
Az 1910-es évekig költött Magyarországon. Az utolsó pár a Fonyód melletti Nagy-berekben fészkelt. Több mint 100, bizonyított fészkelési adat nélküli év után, 2015-ben egy pár fészkelése igazolódott a Marcal-völgyben. 2016-ban nem sikerült a fészkelést alátámasztani, de 2017-ben újra igazolást nyert sikeres költése a térségben. Vonuláskor az egész ország területén előfordul, de stabil éjszakázóhelyei a Hortobágyon, a szegedi Fehér-tavon, a pusztaszeri Büdösszék-tónál, a kardoskúti Fehér-tavon, Biharban, a Borsodi-Mezőségben és a Fertő tónál ismertek. A határhoz közeli vajdasági telelőterület északi határa áttolódott magyar területre, így Magyarország azon országok közé tartozik, ahol fészkel, vonul és telel is a faj. Az elmúlt évtizedben jelentősen gyarapodott a dunántúli észlelések gyakorisága és a megfigyelt csapatok mérete is.

Időbeli előfordulás
Egész évben jelen van az országban. A tavaszi vonulás február második felében gyorsul fel és egy március eleji csúcs után május elejére cseng le. Május közepétől augusztus végéig a fészkelő pár(ok) és az átnyaraló, általában ivaréretlen madarak maradnak a térségben. Az őszi vonulás szeptember első harmadában indul meg, majd egy október közepi-végi csúcs után november végére cseng le. A melegedő telek hatására az őszi vonulás lefutása december közepéig is elnyúlik és egyre több madár próbálkozik meg az átteleléssel. Emellett hazánkban is megfigyelhető a telelőterület észak felé tolódása, ami mind a szegedi Fehér-tó, mind a kardoskúti Fehér-tó térségében stabilizálódó áttelelésekhez vezet.

A hazai fészkelőállomány nagysága
Bár 2015 óta mindössze egy pár fészkelése bizonyított a Marcal-völgyben, a nagyszámú átnyaraló madár, a rendelkezésre álló fészkelésre alkalmas vizes élőhelyek bősége és a rendkívül nehéz detektálhatóság miatt az országban további fészkelő párok létezése nem kizárt.

Speciális rész
A Marcal-völgyben költő pár fészke egy elnyúló mocsárban, tavi káka állományában épült. A fészeknél 25 cm-es vízmélységet mértek, a növényzet mintegy 60 cm magas volt. A fészek felülről mintegy 50 cm átmérőjű volt, tavi káka leveleiből épült és 15–20 cm-re emelkedett a vízszint fölé. A fészektől 30 méterre egy mocsártól körülvett keskeny szárazulat volt, ahová a fiókát ki tudták vezetni a szülők.

Természetvédelem
A faj átvonuló állományának védelme érdekében legfontosabb a táplálkozóterületekként szolgáló szántók vetésszerkezetének a megőrzése, amit csak a gazdálkodókkal egyeztetve lehet végrehajtani. A másik fontos feladat a zavartalan éjszakázóhelyek biztosítása, amelyet a halastavak lecsapolásának és a mocsarak vízpótlásának időzítésével érhetünk el. A fészkelő- és telelőállomány védelme érdekében szükség lehet új természetvédelmi szabályozásokra és kezelési terv-módosításokra. Jelentős számban ütközik villamos légvezetékekkel, különösen szeles-ködös időben. A pihenő- és táplálkozóhelyeken e vezetékszakaszok földkábeles kiváltása lenne szükséges, más madárfajok védelme érdekében is.

Forrás: Végvári Zs. 2022. Daru. – In: Szép T., Csörgő T., Halmos G., Lovászi P., Nagy K. & Schmidt A. (szerk.) Magyarország madáratlasza. 2., javított és kiegészített kiadás. – Agrárminisztérium, Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, Budapest, pp. 182–183.