szerecsensirály

Hazai előfordulás
Alföldi természetes és mesterséges tavak szigetein, főként dankasirály-telepekhez csatlakozva, telepesen fészkel. A Fertő tó és a Balaton mentén, a Velencei-tó mellett, a Sárvíz-völgyében, az Észak-Kiskunságban, az Alsó-Tisza-völgyben, valamint alkalmi jelleggel a Kis-Sárrét és a Hortobágy területén költ. Legnagyobb hazai telepei az Alsó-Tisza-völgyben találhatók.

Időbeli előfordulás
A hazai állomány március végén, áprilisban érkezik meg fészkelőhelyére, amelyet nagyon korán, a költés befejezését követően, júliusban elhagy. Júliustól jelennek meg átvonuló egyedei, márciusig szórványosan, jellemzően egyesével fordul elő. Kis számban áttelel. Többnyire augusztusban és márciusban figyelhető meg a költőhelyektől távolabb.

A hazai fészkelőállomány nagysága
Az 1940-es években fészkelt először (Rétszilasi-halastó), majd az 1950-es évektől néhány pár rendszeresen a szegedi Fehér-tavon. Állománya az 1990-es években kezdett intenzíven növekedni: 1996-ban 151 pár, 2008-ban 230–440 pár fészkelt. Legnagyobb, 200 párt meghaladó telepei az utóbbi években a tömörkényi Csaj-tavon és a szegedi Fehér-tavon voltak. Száz párt meghaladó telepe bizonyos években Bugyin és Rétszilason alakult még ki.
A telepek felmérései alapján 765–900 páras hazai állományához képest jelentős az államhatár közelében, Somorja (Šamorín, Szlovákia) közelében található 360 páros telep és a Palicsi-tó (Palićko jezero, Szerbia) állománya, ahol 2019-ben 266 pár költött.

Természetvédelem
Mesterséges környezetben (halastavak, tározók) gondot okozhat a helytelen vízkormányzás. Mivel a telepek kopár részeit preferálja, kezeléssel célszerű ilyen területeket létrehozni. Kötődik a dankasirály-telepekhez, ezért az ezeket sújtó problémák (szőrmés ragadozók, patkányinvázió) szintén érintik ezt a fajt. Sajátságos problémája, hogy mivel leggyakoribb társfészkelőjénél közel egy hónappal később fészkel, a költés vége felé a szerecsensirályok „magukra” maradnak, ilyenkor a barna rétihéja a fiókákat tömegesen predálhatja.

Forrás: Szinai P. 2022. Szerecsensirály. – In: Szép T., Csörgő T., Halmos G., Lovászi P., Nagy K. & Schmidt A. (szerk.) Magyarország madáratlasza. 2., javított és kiegészített kiadás. – Agrárminisztérium, Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, Budapest, pp. 277–278.