Vissza az előző oldalra
Magyar név: küszvágó csér
Latin név: Sterna hirundo
Tágabb kategória, magyar: Madarak (osztály)
Tágabb kategória, latin: Aves (classis)
Szűkebb kategória, magyar: Lilealakúak (rend)
Szűkebb kategória, latin: Charadriiformes (ordo)
Fokozottan védett: igen
Természetvédelmi érték: 100 000 Ft
Védetté nyilvánítás éve: 1954
Védelmet biztosító jogszabály melléklete: 2. melléklet
Egyezmények: AEWA, Bern II., CMS II.
Irányelvek: Madárvédelmi Irányelv, Madárvédelmi Irányelv I.
Hazai elterjedés Szórványosan telepesen fészkel az alföldi természetes és mesterséges tavak szigetein, folyóvízi zátonyokon. Önállóan is alkothat telepet, de más sirály- és partimadár-fajokhoz is csatlakozhat. A Kisalföldön, a Balaton térségében, a Mezőföldön és az Alföld több pontján szikes, kavicsbánya- és halastavakon költ. A modellezések alapján jelenléte és sűrűsége pozitív összefüggést mutat a nyílt vízfelületekkel, a lágyszárúak dominálta vizes élőhelyekkel, illetve állománysűrűsége nő a szikes és szikesedésre hajlamos gyepek arányának növekedésével.
Időbeli előfordulás Áprilisban érkezik meg, legkorábbi adata március 23. Évente egyszer költ. Általában augusztusig marad viszonylag nagy tömegben. Augusztustól a környező országokból kóborló és vonuló egyedek is csatlakoznak a hazai állományhoz. Az utolsó egyedek jellemzően szeptember végéig elhagyják a Kárpát-medencét, legkésőbbi adata november 15.
A hazai fészkelőállomány nagysága Állományát 1986-ban 840, 1996-ban 800-900, 1998–2002 között 700–1200, a 2015–2017 közötti fészkelőtelep-felmérések alapján 560–870 párra becsülték.
Természetvédelem A faj sok esetben fészkel kavicsbányatavakon. Itt az aktív bányászat zavarhatja. A folyók zátonyain fészkelőket az áradások veszélyeztetik. Mivel fészkelőhelyként a csupasz talajfelszínt preferálja, vegyes telepeken ki van téve az interspecifikus kompetíciónak és predációnak, illetve a szigetek benövényesedésének. Ezeket a telepeket célszerű aktív kezeléssel – legalább részben – növényzetmentesen tartani. Elfoglal mesterséges platformokat is. Ezeket úgy kell kialakítani, hogy a fiókák vízre le- és feljutása biztosítva legyen, illetve búvóhely is szükséges, amely napközben a melegtől, éjszaka a predátoroktól, mint például a bakcsó, nyújt védelmet.
Forrás: Szinai P. 2022. Küszvágó csér. – In: Szép T., Csörgő T., Halmos G., Lovászi P., Nagy K. & Schmidt A. (szerk.) Magyarország madáratlasza. 2., javított és kiegészített kiadás. – Agrárminisztérium, Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, Budapest, pp. 291–292.
Sáv bezárása