Ugrás a tartalomhoz

lappantyú

Adatok

Magyar név: lappantyú

Latin név: Caprimulgus europaeus

Tágabb kategória, magyar: Madarak (osztály)

Tágabb kategória, latin: Aves (classis)

Szűkebb kategória, magyar: Lappantyúalakúak (rend)

Szűkebb kategória, latin: Caprimulgiformes (ordo)

Fokozottan védett: nem

Természetvédelmi érték: 50 000 Ft

Védetté nyilvánítás éve: 1901

Védelmet biztosító jogszabály melléklete: 2. melléklet

Egyezmények: Bern II.

Irányelvek: Madárvédelmi Irányelv, Madárvédelmi Irányelv I.

További információk

Hazai előfordulás
Mérsékelten melegkedvelő, erdőkben és nyílt élőhelyeken egyaránt előfordul. Magyarországon tipikus élőhelyei a borókás-nyárasok, illetve az erdőtelepítések. Kedvelt élőhelyei közé tartoznak a karsztbokorerdők és a bokorcsoportokkal tarkított homoki gyepek is. A zárt erdőket, a nagyobb állományok belsejét elkerüli, a tisztásokra, nyíltabb részekre húzódik. Tarvágásokon, erdőtelepítésekben is költ, azonban a felnövő növényzet záródása után elhagyja a területet. Az előfordulási modell alapján legnagyobb valószínűséggel a Duna–Tisza közi homokhátságon és a Dunántúli-középhegység egyes részein van jelen.

Időbeli előfordulás
Első egyedei április elején érkeznek, de az állomány jelentős része csak májusban tér vissza. Május–június folyamán általában két fészekaljat nevelnek, sikertelen költés esetén pótköltésbe kezdenek. Őszi vonulása július második felében kezdődik. Először az első költésből kikelt madarak indulnak el. Október végéig az utolsó madár is elvonul.

A hazai fészkelőállomány nagysága
Állományát az 1990-es években 5–10 ezer, 1998–2001 között 3,5–6 ezer éneklő hím egyedre becsülték. A hazai költőállomány becsült aktuális nagysága a 2017–2018 évi KEHOP-felmérés során felmért, territóriumukban éneklő hím madarak száma alapján 3700–9500 pár. A felmérést nehezíti a faj éjszakai életmódja.

Természetvédelem
A globális állománycsökkenést több tényező is okozhatja, amelyek között legfontosabb a repülő ízeltlábúak számának csökkenése, amit a legeltető állattartás visszaszorulása, valamint a megnövekedett növényvédőszer-használat eredményezett. További oka az élőhelyek elvesztése, a tájszerkezet megváltozása.
Magyarországon a veszélyeztetett vöröslista-kategóriába tartozik.
Mivel a faj érzékeny a vegetáció szerkezetére, a fás legelők megszűnése, az erdőssztyepp területek cserjésedése, a selyemkóró térnyerése nem kedvez számára. A lappantyú sikeres megőrzéséhez a megfelelő diverz élőhelyeket, például felnyíló erdőket, borókás-nyárasokat kell fenntartani, ahol egyszerre találhatja meg költő- és táplálkozóhelyét.

Forrás: Gallai Zs. 2022. Lappantyú. – In: Szép T., Csörgő T., Halmos G., Lovászi P., Nagy K. & Schmidt A. (szerk.) Magyarország madáratlasza. 2., javított és kiegészített kiadás. – Agrárminisztérium, Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, Budapest, pp. 134–135.

Fajok elterjedése

Sáv bezárása