búbosbanka

Hazai elterjedés
Elterjedt fészkelő faj, kivéve az ország nyugati részét, ahol ritkább a költése. A fákkal, fasorokkal megszakított nyílt alföldi térségeket kedveli, ahol a talajfelszínen vagy a laza talajban csőrével kutatva keresi táplálékát. Előszeretettel fészkel fás legelőkön, állattartó telepek környékén, erdőszéleken, kertes övezetekben. A fészkelési időszakra vonatkozó előfordulás valószínűség modellezés alapján a faj leggyakoribb a Duna–Tisza közén, a Nyírségben, a Tiszántúl középső vidékein, valamint Komárom-Esztergom és Fejér megyében, Somogy és Tolna megye északi területein. Állománysűrűsége a magas előfordulási valószínűséggel jellemezhető területeken magasabb, mértéke növekszik a különféle gyepes élőhelyek és az akácosok, akác dominálta vegyes ültetvények arányával, azonban mértéke csökken a terület tengerszint feletti magasságával. A fészkelőállomány sűrűségének modellezése két régióban, a Duna–Tisza közén és a Nyírségben mutatja a legmagasabb értéket.

Időbeli előfordulás
Első példányai már márciusban megjelennek hazánkban, de az állomány zöme áprilisban érkezik meg. Április közepétől június végéig (jellegzetes hangja miatt) 20% fölötti az észlelés gyakorisága, ami július–augusztusban folyamatosan csökken. A fészkelő egyedek megfigyelése alapján a fészkelési időszak március vége és április közepe közötti időszakban kezdődik és augusztus közepe során zárul. Szeptemberre az állomány nagy része elvonul, de néhány példány még október elején is megfigyelhető.

A hazai fészkelőállomány nagysága
A költőállományt az 1990-es években 8–10 ezer, 1999–2002 között 10–17 ezer, 1999–2014 között 13,5–17,5 ezer párra becsülték. A relatív állománysűrűség modellje alapján a 2014–2018 éves időszakban a fészkelőállomány 16–18 ezer pár volt.

Természetvédelem
A föld alatt élő rovarokra specializálódott táplálkozása miatt mozaikos élőhelyet és csupasz talajfelszíneket igényel, ami miatt a mezőgazdasági művelés okozta változásokra érzékeny. Hazai viszonylatban feltehetően nem a táplálékbázis, hanem a költőhelyek hiánya korlátozza az előfordulást. A természetvédelmi  gyakorlatban  nagy  jelentősége  lehet a megfelelő élőhelyekre kihelyezett mesterséges fészkelőodúknak, ládáknak, esetleg egyéb, például kőből vagy téglából kialakított költőüregek létrehozásának a mezőgazdasági területeken, külterületeken, a táplálkozást segítő kopár foltok kialakításának elsősorban gyümölcsösökben. Magyarországon a sérülékeny vöröslista-kategóriába tartozik.

Forrás: Nagy K., Szép T., Halmos G. & Csörgő T. 2022. Búbosbanka. – In: Szép T., Csörgő T., Halmos G., Lovászi P., Nagy K. & Schmidt A. (szerk.) Magyarország madáratlasza. 2., javított és kiegészített kiadás. – Agrárminisztérium, Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, Budapest, pp. 406–408.