Ugrás a tartalomhoz

Védett fajok

fóti boglárka

Adatok

Magyar név: fóti boglárka

Latin név: Plebejus sephirus

Tágabb kategória, magyar: Ízeltlábúak (törzs)

Tágabb kategória, latin: Arthropoda (phylum)

Szűkebb kategória, magyar: Lepkék (rend)

Szűkebb kategória, latin: Lepidoptera (ordo)

Fokozottan védett: igen

Természetvédelmi érték: 100 000 Ft

Védetté nyilvánítás éve: 1982

Védelmet biztosító jogszabály melléklete: 2. melléklet

További információk

Boglárkalepke-félék családja (Lycaenidae)
 
 
Fóti boglárka (Plebejus sephirus, Syn.: Plebeius sephirus, Lycaena sephirus, Lycaena zephirus, Plebejus pylaon kovacsi )
A szárnyfesztávolsága 27-31 (-35) mm. Szárnyainak fonákján a vörös szalag nem tölti ki teljesen a belső ívfoltok és a külső pontsor közötti részt, ezért a fehér színezet a vörös szalag és a szárny szegélye között igen széles, s ez a világos zóna azért is szembetűnő, mert a külső foltsor apró pontokká zsugorodott. A hím szárnyainak felszíne platinafényű tompa ibolyásszürke, a fekete szegély igen keskeny (a Plebeius-fajok közül a legkeskenyebb), a hátulsó szárnyon a szegélyfoltsor külső foltsorának pontjai jól láthatók. A hátulsó szárny szalagja sárgásvörös. A nőstény szárnyainak felszíne sötétbarna, a szegélyfoltsor vörös szalagja az elülső szárnyon csak ritkán látható, a hátulsón rendszerint terjedelmes és a külső pontsor is erős; fonákja meleg, világos kávébarnás szürke. A hátulsó szárnyon a belső ívfolt ívei magasak, hosszúak, nyílhegyszerűek. A fonák színe a világosszürkétől a sötét egérszürkéig változhat. A nőstény felülső foltsora ritkán átnyúlhat az elülső szárnyra is.
Hasonló fajok lehetnek a Plebejus-fajok, az ezüstös boglárka (Plebejus argus), az északi boglárka (Plebejus idas), de hasonlíthat még az égszínkék boglárkára (Polyommatus bellargus) is.
Közép- és Délkelet-Európában és Kelet-Ázsiában terjedt el, Fót környékén van egy biztos populációja, de Tokaj közeléből, a Cserhátból, illetve a Kiskunságból is van adat, ahol a tápnövénye is él.
Elsősorban hegyvidéki faj, de hazánk területén pusztafüves lejtősztyeppekben, alföldi erdőssztyeppekben és homokpusztagyepekben fordul elő. Hernyójának tápnövénye a szártalan csüdfű (Astragalus excapus) és a gyapjas csüdfű (Astragalus dasyanthus). Hernyóját hangyák őrzik. Egy nemzedéke (május elejétől) június elejétől június végéig repül, a rajzási csúcs június elejére esik.
 
Leírás forrása:
Bálint Zsolt & Gubányi András & Pitter Gábor (2006): Magyarország védett pillangóalakú lepkéinek katalógusa. A Magyar Természettudományi Múzeum gyűjteménye alapján – Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest. 136 pp.
Gozmány László Dr. (1968): Nappali lepkék – Diurna in Magyarország Állatvilága – Fauna Hungariae XVI. kötet – Lepidoptera, 15. füzet. Akadémia kiadó, Budapest.
http://kitaibel.hu/lepidopterology/
 
Kép(ek) forrása:
http://kitaibel.hu/lepidopterology/nappali/page59.html
 
 

Fajok elterjedése

Galéria

Sáv bezárása