Ugrás a tartalomhoz

bölömbika

Adatok

Magyar név: bölömbika

Latin név: Botaurus stellaris

Tágabb kategória, magyar: Madarak (osztály)

Tágabb kategória, latin: Aves (classis)

Szűkebb kategória, magyar: Gödényalakúak (rend)

Szűkebb kategória, latin: Pelecaniformes (ordo)

Fokozottan védett: igen

Természetvédelmi érték: 100 000 Ft

Védetté nyilvánítás éve: 1954

Védelmet biztosító jogszabály melléklete: 2. melléklet

Egyezmények: AEWA, Bern II., CMS II.

Irányelvek: Madárvédelmi Irányelv, Madárvédelmi Irányelv I.

További információk

Hazai elterjedés
Alföldi mocsarak, lápok, nagyobb tavak, halastavak, víztározók nádasaiban, illetve szikes tavak zsiókás szegélyében fészkel. Modellszámítások alapján észlelései olyan helyen a legvalószínűbbek, ahol a vizes élőhelyeken a lágyszárú vegetáció dominál és a közelben szikes és szikesedésre hajlamos gyepek találhatóak. Elsősorban az Alföldön és a Kisalföldön költ. A Balaton mellett és a Kis-Balatonon, a Dunántúli-dombság egyes vizes élőhelyein, az Ipoly, a Zagyva és a Hernád völgyében is valószínűsítették fészkelését. Az Alpokalja, a Dunántúli- és az Északi-középhegység területén, a Homokhátság száraz, erdős részén nem észleltek revírt tartó hímeket. Nem költő egyedeket a Dráva mellett figyeltek meg.

Időbeli előfordulás
Az első vonulók jellemzően márciustól térnek vissza. Biztos fészkelését április vége és augusztus első fele között jelezték. Áprilistól június közepéig az észlelések gyakorisága különösen magas, ez egybeesik a hímek aktív bummogásával. November elejére az állomány nagy része elvonul. Elsősorban enyhe teleken, a be nem fagyó vizeknél kis számban rendszeresen áttelel.

A hazai fészkelőállomány nagysága
Populációja a költési időszakban a hímek jellegzetes, messziről is hallható „bummogó” hangja alapján becsülhető. Állományát rejtett életmódja és a gyakori poligámia miatt nehéz pontoson meghatározni. Ez megmutatkozik a hazai állománybecsléseknél is. Állományát a száraz, aszályos 1980-as évek végén 400–500, 1998–2001 között 700–1000, a 2010-es évek elején 800–1200 párra becsülték. A 2017–2018 közötti terepi felmérések alapján készült statisztikai becslés 1800–2000 revírt tartó hímre becsli az állományt. Más terepi felmérések alapján végzett becslés 800–1200 bummogó hímet feltételez hazánkban. Utóbbi becslés figyelembe veszi, hogy a potenciális élőhelyek egy részét az elmúlt években kilegeltették, illetve más nádasok a vaddisznó jelenléte, vagy egyéb körülmények miatt alkalmatlanok a faj számára. A jelenlegi bizonytalanságok miatt célzott felmérésekkel szükség lenne a faj hazai állományviszonyainak pontos tisztázására. A Hortobágyon 1997–1999 között – óvatos becsléssel – 180–300 revírt feltételeztek a bummogó hímek alapján. A Fertő tó magyar oldalán 2008-ban 38 bummogó hímet mértek fel, denzitásuk 0,6 hím/km2 volt. Gál Szabolcs a Kis-Balatonban 2017-ben 11 revírt mért fel, a teljes ottani állományt 20–30 párra becsülte.

Természetvédelem
Fészkelőhelyén és táplálkozóterületein fontos a vízmegőrzés, azokról a szándékos vízelvezetés, vízlecsapolás kifejezetten káros. Nádaratás során meghagyott nádfoltokkal segíthető fészkelése. A nádasok felégetése miatt jelentősen csökkenhet a fészkelésre alkalmas terület kiterjedése, illetve lakott fészkeik is megsemmisülhetnek. A legelőtavakon kisebb kiterjedésű, a legeltetésből kizárt vagy mérsékelten legeltetett mocsári növényzetű területek az élőhely mozaikosságát fokozzák és a bölömbikának is kedvező fészkelő- és táplálkozóhelyet biztosítanak. Fészkeit a nádasokban elszaporodott vaddisznók károsíthatják, ezért a vaddisznó állományát vissza kell szorítani. A faj légvezetékkel bizonyítottan ütközik. A veszélyes légvezeték-szakaszokon végzett földkábelesítés az ütközést teljesen felszámolja, a nagyfeszültségű vezetékekre kihelyezett madáreltérítők az ilyen balesetek számát csökkentik.

Forrás: Pigniczki Cs. 2022. Bölömbika. – In: Szép T., Csörgő T., Halmos G., Lovászi P., Nagy K. & Schmidt A. (szerk.) Magyarország madáratlasza. 2., javított és kiegészített kiadás. – Agrárminisztérium, Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, Budapest, pp. 327–329.

Fajok elterjedése

Galéria

Sáv bezárása