kis kócsag

Hazai elterjedés
Az Alföld és a Kisalföld vizes élőhelyeit népesíti be. A Dunántúlon a Kis-Balaton, a Balaton és a Velencei-tó körül is vannak nagyobb telepei, fészkel a Dunántúli-dombság egyes pontjain és a Dráva mellett is. Nem költ, de előfordul az Ipoly és a Sajó völgyében. A száraz Homokhátság, valamint a Dunántúli- és az Északi-középhegység területéről hiányzik. Korábban tipikus „erdei” gémfaj volt, amely a nagyobb folyókat – főleg a Tiszát – kísérő galériaerdőkben fészkelt. Napjainkra ez megváltozott, kolóniái csak kevés helyen maradtak fenn ártéri füzesekben. Állományának nagy része a mocsaras és lápos élőhelyek nádasaiban található rekettyefűz bokrokon vagy halastavak és szikes mocsarak homogén nádasaiban fészkel. A modellszámítások alapján meghatározó élőhelyei a lágyszárú növények által dominált vizes élőhelyek és az állóvizek. Táplálkozni a sekély vizű, növényzettel nem, vagy viszonylag ritkásan benőtt élőhelyeket keresi fel, de a folyó menti kubikgödröket is rendszeresen látogatja.

Időbeli előfordulás
Az első példányok március végén érkeznek. Biztos költését április vége és július vége között jelezték. Október közepére, végére jellemzően elhagyják Magyarországot, bár kis számban még később is előfordulhatnak. Legkorábbi adata március 21-ről, míg legkésőbbi január 23-ról származik.

A hazai fészkelőállomány nagysága
Állományát az 1990-es években 300–350, 1996-ban 319, 1998–2001 között 600–1000, 2015–2018 között a nemzetipark-igazgatóságok felmérései alapján 570–770 párra becsülték.

Természetvédelem
A faj védelme szempontjából fontos a vizek visszatartása, megőrzése. A megmaradt erdei gémtelepeken és azok védőzónájában erdőgazdálkodási és más zavaró tevékenységet nem szabad engedélyezni. Nádasokban fészkelők esetén megfelelő kiterjedésű avas nádast kell biztosítani a számukra a nádaratás során. Halastavakon lévő telepein a költés alatt a vízmozgatást tiltani kell. Halastavi telepein a nádasokat is érintő mederkotrás nem megengedhető, mert az a telep megszűnéséhez vezethet. Nádi kolóniáinál meg kell akadályozni a vaddisznó megtelepedését. A legelőtavak kialakításával és fenntartásával megfelelő táplálkozóhely biztosítható számukra. A légvezetékkel történő ütközés veszélyezteti, de a légvezetékek földkábelre váltásával a balesetek teljesen kiküszöbölhetők, míg a nagyfeszültségű vezetékeknél a madáreltérítők kihelyezése mérsékelheti az ütközések számát.

Forrás: Pigniczki Cs. 2022. Kis kócsag. – In: Szép T., Csörgő T., Halmos G., Lovászi P., Nagy K. & Schmidt A. (szerk.) Magyarország madáratlasza. 2., javított és kiegészített kiadás. – Agrárminisztérium, Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, Budapest, pp. 343–345.