Ugrás a tartalomhoz

vörösbarna nőszőfű (beleértve a Borbás nőszőfüvet is)

Adatok

Magyar név: vörösbarna nőszőfű (beleértve a Borbás nőszőfüvet is)

Latin név: Epipactis atrorubens (incl. Epipactis atrorubens subsp. borbasii)

Tágabb kategória, magyar: Zárvatermők (törzs)

Tágabb kategória, latin: Angiospermatophyta (phylum)

Szűkebb kategória, magyar: Kosborfélék (család)

Szűkebb kategória, latin: Orchidaceae (familia)

Fokozottan védett: nem

Természetvédelmi érték: 10 000 Ft

Védetté nyilvánítás éve: 1988

Védelmet biztosító jogszabály melléklete: 1. melléklet

További információk

Szinoníma: Epipactis rubiginosa (Crantz) W.D.J. Koch
 
 
Termet: (10–) 40–60 (–80) cm Életforma: Geophyta
Leírás:
(10–) 40–60 (–80) cm magas, a szár felső részén és a magházon erősen pelyhes-szőrös faj. 5–11 levele 4–11 cm hosszú, 1–5 cm széles; alul az ereken érdesek, gyakran két oldalon helyezkednek el, alakjuk a hosszúkás-tojásdadtól a tojásdad-lándzsásig változik. A virágzat alatti szárköz megnyúlt, levéltelen. A virágzat tömött, benne a vöröstől a barnásvörösig változó (ritkán sárgászöld vagy sárgásbarna) virágok sokszor egy oldalon találhatók. A lepellevelek 5–10 mm hosszúak, 2,5–4 mm szélesek. A mézajak 5–6,5 mm hosszú.
 
Virágzása:
június – július / VII vége – IX.
 
Élőhelye:
Inkább mészkedvelő; sziklagyepekben, sziklafüves lejtőkön, száraz tölgyesekben, karszterdőkben, karsztbokorerdőkben, törmeléklejtő-erdőkben, bükkösökben, erdeifenyvesekben, valamint homokpusztákon, homoki nyárasokban akadhatunk rá. Bokorerdők, sziklás bükkösök, homokpuszták, homoki erdők. Bokorerdőkben, sziklás bükkösökben, homoki erdőkben, telepített nyarasokban.
 
Előfordulása:
Nyugat-dunántúl, Kőszegi-hegység, Soproni-dombvidék, Kisalföld, Nagyalföld, Duna-Tisza köze.
 
Megjegyzés:
A szárközöknél rövidebb vagy alig hosszabb (max. 5 cm hosszú) levelű alfaja (subsp. borbásii) főleg a Duna–Tisza közén, homoki nyárasokban és gyepekben, homokpusztákon jelenik meg. Az alapfaj – melynek levelei legalább kétszer hosszabbak a szárközöknél – elsősorban a középhegységi árnyas erdőkre jellemző. Hazánkból egy, a kislevelű nőszőfűvel (Epipactis microphylla) képezett hibridje – Epipactis x graberii – ismert
 
Veszélyeztettség:
 
 
Forrás:
Sulyok József, in Farkas Sándor (szerk.) 1999: Magyarország védett növényei. Mezőgazda Kiadó, Bp., – Virók Viktor in Király Gergely (szerk.) 2009: Új magyar füvészkönyv. Magyarország hajtásos növényei. Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, Jósvafő.
 

Fajok elterjedése

Galéria

Sáv bezárása