Ugrás a tartalomhoz

ligeti csillagvirág

Adatok

Magyar név: ligeti csillagvirág

Latin név: Scilla vindobonensis

Tágabb kategória, magyar: Zárvatermők (törzs)

Tágabb kategória, latin: Angiospermatophyta (phylum)

Szűkebb kategória, magyar: Jácintfélék (család)

Szűkebb kategória, latin: Hyacinthaceae (familia)

Fokozottan védett: nem

Természetvédelmi érték: 5 000 Ft

Védetté nyilvánítás éve: 1982

Védelmet biztosító jogszabály melléklete: 1. melléklet

További információk

Szinoníma: –
 
 
Termet: 5–20 cm. Életforma: Geophyta
Leírása:
Virágzáskor 8–20 cm magas csillagvirágfaj. Szára és virágtengelye gyakran vörös. Fénylő, tőben szárölelő, csuklyás végű tőlevelei (2–3) szálasak, max. 1,7 cm szélesek. Narancssárga hajtáscsúcsa szürkészöld virágrügyeket takar. A bimbók szintén szürkészöldek. Virágzata laza, sokvirágú fürt. Keskeny, tojásdad (9–12×3 mm), sötét ibolyakék lepleinek és magházának töve jellegzetesen fehér. Érett termése világosbarna, magja sárga. A subsp. borhidiana kisebb termetű (–15 cm), maximálisan 5 virágú, lepellevelei kisebbek (7×1,5 mm).
 
Virágzása:
(február vége – ) március – április közepe / V – VI.
 
Élőhelye:
Mészkedvelő; folyóvölgyekben, ártéri keményfa-, tölgy- vagy másodlagos fűz-nyár ligeterdőkben, néha nedves sziklaerdőkben él.
 
Előfordulása:
Szubmediterrán-közép-európai flóraelem.
Börzsöny, Budai-hegység, Gerecse, Bakony, Keszthelyi-hegység, Mecsek, Villányi-hegység, Soproni-hegység, Zalai-dombvidék, Belső-Somogy, Külső-Somogy, Baranyai-dombvidék, Szekszárdi-dombvidék, Szigetköz, Dráva-sík, Sárköz, Mohácsi-sik, Mezőföld, Szentendrei-sziget, Óbudai-sziget, Duna–Tisza köze, Nyírség, Tiszántúl.
 
Megjegyzés:
Nedves élőhelyeken a leggyakrabban előforduló faj. A Scilla vindobonensis fajcsoport, a Kárpát-medencében a tavaszi csillagvirágot (Scilla bifolia) helyettesíti. E faj – a régebbi határozókönyvekkel ellentétben – nem él Magyarországon. Mindegyik tárgyalt fajnál gyakori a 3 (–4) levelű alak, mely főleg az idős hagymák tulajdonsága, és semmiképp nem látszik faji jellegzetességnek. Termésérésre minden faj levele olykor a kétszeresére is megnyúlik és kiszélesedik, majd a szintén meghosszabbodott virágzati tengellyel együtt – amely ekkorra általában zöldre színeződik – elfekszik. Minden populációban előfordulhatnak fehér és rózsaszín lepellel rendelkező egyedek is.
 
Veszélyeztetettsége: V: 5; H: 1;
 
 
Forrás:
Kereszty Zoltán, in Farkas Sándor (szerk.) 1999: Magyarország védett növényei. Mezőgazda Kiadó, Bp., Sramkó Gábor in Király Gergely (szerk.) 2009: Új magyar füvészkönyv. Magyarország hajtásos növényei. Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, Jósvafő.
 

Fajok elterjedése

Galéria

Sáv bezárása