Ugrás a tartalomhoz
Főoldal
Search for:
Hírek
Intézményrendszer
Természetvédelemért felelős Helyettes Államtitkárság
Nemzeti park igazgatóságok
Természetvédelmi Őrszolgálatok
Kormányhivatalok
Önkormányzatok, jegyzők
Nemzeti Biodiverzitás- és Génmegőrzési Központ
Hortobágyi Természetvédelmi és Génmegőrző Nonprofit Kft.
Herman Ottó Intézet
Tevékenységi körök
Fajok és élőhelyük védelme
Földtudományi természetvédelem
Magyarország GMO-mentes stratégiája
Hazai génmegőrzés
Inváziós fajok elleni védekezés
Jogi védettség biztosítása
Környezeti nevelés
Natura 2000 hálózat
Nemzetközi egyezmények és együttműködések
Nyilvántartások vezetése és adatszolgáltatás
Tájvédelem
Természetközeli gazdálkodás
Természetvédelmi bemutatás, ökoturizmus
Természetvédelmi monitorozás, Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer (NBmR)
Természetvédelmi őrzés
Természetvédelmi pályázatok, projektek
Természetvédelmi vagyonkezelés
Térségi együttműködések
Veszélyeztetett vadon élő fajok fenntartható kereskedelme (CITES)
Vizsgák szervezése
Tematikus keresők
Védett természeti területek
Hrsz-kereső
Védett fajok
Országos Barlangnyilvántartás
Barlang bibliográfiai adatbázis
Interaktív természetvédelmi térkép
Natura 2000 területek
Természetvédelmi bemutatás
Természetvédelmi és tájvédelmi szakértő
Táji és természeti örökségünk
Védett természeti területek
Védett természeti értékek
Egyéb, táji és természeti örökségünk megőrzését elősegítő (területi) kategóriák
Természetvédelem az EU-ban
Natura 2000 hálózat
LIFE program
Egyezmények, együttműködések
Természetvédelmi elismerések
Pro Natura
A Természetvédelem Nagykövete
Dokumentumtár
Dokumentumok
Főmenüpont minta
Almenü csempebokorral
Mit tehet Ön a természetért?
A vadon etikettje
Sérült állatokhoz útmutató
Természetbarát otthon
Önkéntes programok
Dokumentumtár
Vissza az előző oldalra
Országos jelentőségű, "ex lege" védett természeti területek
Országos jelentőségű “ex lege” védett természeti terület
eknek a törvény (
Tvt.
) által védetté nyilvánított természeti területeket nevezzük. “Ex lege” védett természeti területnek minősülnek a lápok, szikes tavak, kunhalmok, földvárak, források és víznyelők. “Ex lege” védettek a barlangok is, de ezek – jellegüknél fogva – védett természeti
értékek
.
Védelmi kategóriák szerinti csoportosításuk:
A törvény erejénél fogva (“ex lege”) védett természeti
területek
:
a.) természetvédelmi területnek minősül valamennyi
láp
,
szikes tó
;
b.) természeti emléknek minősül valamennyi
kunhalom
,
földvár
,
forrás
,
víznyelő
.
A törvény erejénél fogva (“ex lege”) védett természeti
értékek
:
barlangok
.
1.
Lápok
Meghatározás:
A láp olyan földterület, amely tartósan vagy időszakosan víz hatásának kitett, illetőleg amelynek talaja időszakosan vízzel telített, és amelynek jelentős részén lápi életközösség, illetve lápi élő szervezetek találhatók, vagy talaját változó kifejlődésű tőzegtartalom, illetve tőzegképződési folyamatok jellemzik (Tvt. 23§).
A lápok tavakhoz (medencékhez), folyókhoz (holtágak, meanderek), mély fekvésű, hullámos felszínekhez (turjánok), hegy- és dombvidéki suvadásos területekhez kötődnek. Talajvízből, állóvízből, szivárgó vagy áramló vízből táplálkoznak. Sás-, nád-, valamint moha- és tőzegmohatőzeget termelnek. Lehetnek úszólápok, rétlápok, tőzegmohalápok, láperdők és forráslápok. Az egyes lápok a tőzeg tulajdonságait tekintve lehetnek meszesek, vasasak, savanyúak, semlegesek vagy lúgosak. Alakzati szempontból kétféle láptípust különböztetünk meg: síklápokat (hazánkra általában ez jellemző) és dagadólápokat.
Nyilvántartásunkban jelenleg
1 193
db “ex lege” védett láp szerepel, amelyek az országos jelentőségű, egyedi jogszabállyal védett természeti területeken (nemzeti park, tájvédelmi körzet, természetvédelmi terület) kívül találhatóak.
Letölthető anyag:
Segédanyag a lápok védelméhez (2015)
2.
Szikes tavak
Meghatározás:
A szikes tó olyan természetes vagy természetközeli vizes élőhely, amelynek medrét tartósan vagy időszakosan legalább 600 mg/liter nátrium kation dominanciájú oldott ásványi anyag tartalmú felszíni víz borítja, illetve a területén sziki életközösségek találhatók (Tvt. 23§).
A Kárpát-medence két legnagyobb sekélytó típusú szikes állóvize a Fertő-tó és a Velencei-tó, de a legjellegzetesebb magyar szikes vizek – melyek kifejezetten időszakos és igen változatos vizes élőhelyek, azaz kistavak, fertők, mocsarak és kisvizek – elterjedésének földrajzi súlypontja az Alföldön van.
Nyilvántartásunkban jelenleg
397
db “ex lege” védett szikes tó szerepel, amelyek az országos jelentőségű, egyedi jogszabállyal védett természeti területeken (nemzeti park, tájvédelmi körzet, természetvédelmi terület) kívül találhatóak.
3.
Kunhalmok
Meghatározás:
A Tvt-ben alkalmazott kunhalom fogalom egy gyűjtőfogalom, amely a földmű eredeti funkciójára, rendeltetésére való tekintet nélkül magában foglalja mindazokat az ember alkotta domború földműveket, amelyek az idézett definícióban felsorolt szempontok alapján jelentősséggel, értékkel rendelkeznek. A kunhalom gyűjtőfogalomba tartoznak a sírhalmok (kurgánok), tellek (lakódombok), őrhalmok és határhalmok (Tvt. 23§).
“Ex lege” védett kunhalomból
1 492
db-ot tartalmaz a természetvédelmi nyilvántartás, ebből 1317 van egyedi jogszabállyal létesített országos jelentőségű védett természeti területen kívül.
4.
Földvárak
Meghatározás:
A Tvt. szerint a földvár olyan védelmi céllal létesített vonalas vagy zárt alakzatú földmű, amely azonosíthatóan fennmaradt domborzati elemként történeti, kulturális örökségi, felszínalaktani, illetve tájképi értéket képvisel (Tvt. 23§).
Az ország területén
298
db “ex lege” védett földvárat tartalmaz a természetvédelmi nyilvántartás, ebből 229 db egyedi jogszabállyal védett természeti területen kívül található.
5. Források
Meghatározás:
A források nem csupán víztani, felszínalaktani és tájképi értéket képviselnek, de sajátos élőhelyként, illetve a belőlük táplálkozó vízfolyások révén jelentős szerepet töltenek be a biológiai sokféleség megőrzésében is. A bennük megjelenő víz jellege alapján főbb típusaik a talajvíz-, a réteg- és a karsztforrások; ez utóbbiak többsége barlangból lép – közvetlenül vagy közvetetten – a felszínre.
Az ex lege védelem szempontjából forrásnak számít a felszín alatti víz természetes felszínre bukkanása, ha vízhozama tartósan meghaladja az 5 liter/percet, akkor is, ha időszakosan elapad (Tvt. 23§).
Jelenleg 6 505 db forrás adata szerepel az adatbázisunkban, ebből 1 610 forrás található egyedi jogszabállyal védett területen, és 4 895 védett területen kívül.
A források közül a helyszíneléskor
2 730
-nek volt meg az 5l/perces hozama, tehát jelenleg ennyi az “ex lege” védett források száma.
6. Víznyelők
Meghatározás:
Karsztvidékeink jellegzetes felszínalaktani és tájképi értékei a víznyelők, amelyek a rajtuk keresztül koncentráltan a karszt belsejébe jutó vizek révén a karsztok legsebezhetőbb pontjait jelentik. A víznyelőkhöz – azok felszín alatti folytatásaként és gyakran közvetlenül átjárható módon – barlang is kapcsolódik.
Az ex lege védelem szempontjából víznyelőnek számít az állandó vagy időszakos felszíni vízfolyás karsztba történő elnyelődési helye (Tvt. 23§).
Az eddig felmért, aktív és időszakosan aktív
795
db “ex lege” védett víznyelő jelentős része, 364 db a már korábban, egyedi jogszabállyal védetté nyilvánított területen – nemzeti parkok, tájvédelmi körzetek területén – helyezkedik el. További 431 db ezeken kívül található.
7. Barlangok
Meghatározás:
Az ex lege védelem szempontjából barlangnak számít minden, a földkérget alkotó kőzetben kialakult olyan természetes üreg, amelynek hossztengelye meghaladja a két métert és – jelenlegi vagy természetes kitöltésének eltávolítása után – mérete egy ember számára lehetővé teszi a behatolást (Tvt. 23§).
4 148
barlang található jelenleg a nyilvántartásban: ezek mindegyike “ex lege” védett. Ezek közül 2 719 db egyedi jogszabállyal védett természeti területen nyílik. A barlangjáratok jelenlegi összes hosszúsága 286,7 km.
Kiemelt témák
Természetvédelmi térinformatikai adatkörök igénylése
Natura 2000 fenntartási tervek
Madár- és denevérgyűrűzési vizsga jelentkezés
Natura 2000 Priorizált Intézkedési Terv 2021-2027
Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer
Helyi védelem - önkormányzatoknak szóló információk
Vissza az előző oldalra
Sáv bezárása