Ugrás a tartalomhoz

Mánfai-kőlyuk

Adatok

Kataszteri szám: 4120-2

Hossz: 360 méter

Vertikális kiterjedés: 12 méter

Mélység: 4,30 méter

Magasság: 7,70 méter

Település: Mánfa

Hrsz: 0552/7

Védettség: fokozottan védett

Látogathatóság: NPI hozzájárulásával látogatható (jogszabályban nevesített); lezárt

NP Igazgatóság: Duna-Dráva NP Igazgatóság

Hatóság: Baranya Megyei Kormányhivatal Pécsi Járási Hivatal

Kutatási engedélyek száma: 0

Szinonímák: Kőlyuk-barlang, Mánfai Kőlyuk-barlang, Mélyvölgyi-Kőlyuk, Gyula-barlang, Kőlyuk, Zichy Gyula-barlang, Mánfai Kőlik

A barlang által érintett bibliográfiák

Terület elhelyezkedése

Látogathatóság

Denevér korlátozás augusztus 20.-március 31.
Maximális csoportlétszám 20
Napi maximális csoportszám 2
Csak elektromos lámpa használható -
Csak kutatócsoporttal látogatható -
Csak kutatási céllal látogatható -
Csak tiszta ruhában látogatható -

További információk

Mánfai-kőlyuk

1982 óta fokozottan védett természeti érték a Mecsek-hegységben. A Mélyvölgy alsó szakaszán nyíló barlang bejáratának mérete a hegységben egyedülálló. Elsőként Hölbling Miksa említette, aki 1844-ben járt benne. Feltárását az 1900-as évek elején Ozanich Gyula vezetésével kezdték meg. Ekkor még csak egy 6 m széles, 6,5 m magas, mintegy 10 m hosszú sziklaüreg és a hozzá csatlakozó két szűk folyosó volt ismert. A triász időszaki mészkőben, tektonikus törésvonal mentén kialakult, ma már 180 m hosszban feltárt járat vizét vízgazdálkodási célra hasznosítják. A feltáró munkák, valamint a vízmű számára történő kiépítés, táróhajtás során végzett robbantási munkák eredményeként a bejárat térsége megváltozott, a főfolyosó pedig természetes jellegét teljesen elvesztette. Gazdag élővilágának kutatását 1922-ben Bokor Elemér kezdte meg, de a részletesebb vizsgálatokat Gebhardt Antal végzett 1931-ben. A leírt 159 faj közül ötöt, így a barlangi vízicsigát (Lartetia Gebhardti), a vakvíziászkát (Stenasellus hungaricus robustus) a vakbolharákot (Niphargus Molnári) továbbá két, innen ismertté vált örvényzőférget (Dendrocoelides pannonicus, Pilycelis Tóthi) barlanglakónak határozott meg. Jelenleg a denevérek 19 faja telel, vagy szaporodik a barlangban. Irod.: Havasi I.: Mánfai-kőlyuk. In.: Székely K.(2003): Magyarország fokozottan védett barlangjai. Mezőgazda Kiadó

Kutatási törzslap

ft: földtan; ge: geológia; mo:morfológia; hi: hidrológia; kl:klíma; Rn: radon; : védelem; gf: geofizika; ős: őslénytan; rg: régészet; bi: biológia; de: denevér; tk: térkép; fo: fotó; bl: barlang leírás
csoport év ft ge mo hi kl Rn gf ős rg bi de tk fo bl egyéb
Sásdi László 2018 + + Cholnoky pályázat
PRO NATURA 2012 +
Angyal Dorottya 2011 + Cholnoky pályázat
PRO NATURA 2009 + +
PRO NATURA 2007 +
Berényi Üveges István 2007 + + +
PRO NATURA 2005 +
PRO NATURA 2004 +
PRO NATURA 2002 +
Kollár K. Attila 2001 +
PRO NATURA 2001 +
PRO NATURA 1997 + újra lezárás
PRO NATURA 1994 +
PRO NATURA 1992 +
MECSEKI 1979 + MKBT Beszámoló 1979. 167, 171. old.
BIH 1969 +
BIH 1968 + +
Berényi Üveges István 1967 + MKBT Tájékoztató, 1967. 27-28. old.
BIH 1967 +
Vass Béla 1966 + MKBT Tájékoztató, 1966. 12. old.
BIH 1966 + +
Loksa Imre 1963 + MKBT Tájékoztató, 1963. 1-2. füz. 35. old.
Dudich Endre 1959 + MKBT Tájékoztató, 1959. 09. 5. old.
Maucha László 1956 + MKBT Tájékoztató, 1956. 07-12. 7. old.
Radó Denise 1956 MKBT Tájékoztató, 1956. 03-06. 32. old.
1956 + + MKBT Tájékoztató, 1956. 01-02. Függelék, 4. old.
1956 + MKBT Tájékoztató, 1956. 01-02. Függelék, 4. old.
Wagner János 1942 + Barlangvilág XII. kötet 1-2. füzet 1942 11, 12, 14, 16, 17, 19. oldal
Kadić Ottokár 1939 Barlangvilág IX. kötet 4. füzet 1939 88. oldal
Schőnviszky László 1936 Barlangvilág VI. kötet 3-4. füzet 1936 79. oldal
Mottl Mária 1934 + + Barlangvilág IV. kötet 2. füzet 1934 23-24. oldal
Gebhardt Antal 1933 + + + + + + + + Barlangvilág III. kötet 1. füzet 1933 1-13. oldal
Kadić Ottokár 1922 + Barlangkutatás X-XIII. kötet 1-4. füzet 1922-1925 48. oldal

Barlang galéria

Barlang térkép

Barlang dokumentumok

Videók

Sáv bezárása