tarka szemeslepke

Adatok

Magyar név: tarka szemeslepke

Latin név: Chazara briseis

Tágabb kategória, magyar: Ízeltlábúak (törzs)

Tágabb kategória, latin: Arthropoda (phylum)

Szűkebb kategória, magyar: Lepkék (rend)

Szűkebb kategória, latin: Lepidoptera (ordo)

Fokozottan védett: nem

Természetvédelmi érték: 50 000 Ft

Védetté nyilvánítás éve: 1993

Védelmet biztosító jogszabály melléklete: 2. melléklet

További információk

Szemeslepke félék családja(Satyridae)

Tarka szemeslepke (Chazara briseis, syn.: Hipparchia briseis, Satyrus briseis, Chazara briseis panninica)

A szárnyfesztávolsága 50-65 mm. Elülső lábpárja egészen elcsökevényesedett. Elülső szárnyának a csúcsa felé megnyúlt, külső szegélye ferde, hátulsó szárnyának szegélye hullámos. Szárnyának alapszíne barnás-fekete, a második szárnyon végigfutó széles és ferde harántsáv az érközökben kialakult hosszúkás foltokból áll (a hímen keskenyebb, a nőstényen szélesebb), sárgás árnyalatú krétafehér, a hímeken majdnem egyenes, a nőstényen kissé ívelt; a hátulsó szárny közepén kiszélesedik, főként a nőstényeken. Elülső szárnyának 2 szemfoltja a csúcstérben, illetve a cu érközben helyezkedik el, a hímeken többnyire nincsen pupillájuk, vagy csak néhány fehér pikkely maradt meg belőlük, a nőstényeken fehér, csak ritkán hiányzik. A nőstények elülső szárnyán még egy harmadik folt is lehet közvetlenül az alsó fölött, az azonban rendszerint apró. Szárnyainak fonákja sárgásfehér, amelyet lényegében a felszínnek megfelelő, barna rajzolati elemek díszítenek. Az elülső szárnyon legsötétebbek a sejt foltjai, a hím alsó szemfoltja apró, a nőstényéi majdnem egyforma nagyok. A hátulsó szárny rajzolati elemei széles, világos és sötét harántszalagokból állnak, a világos árnyalatú alapszínt a nőstényeken szürkésbarna pikkelyek borítják, ezért a rajzolati elemek is kevésbé szembetűnőek, mint a hímeken. A szárnyat apró, barna vonalkák márványozzák, a szemfoltokból csak az apró, fehér pupillák maradtak meg. Hasonló faj a fehéröves szemeslepke (Brintersia circe).

Palearktikus faj. Magyarországon főként mészköves vagy homokos területeken fordul elő: az imágók erősen napsütött, köves helyeken tartózkodnak és összecsukott szárnyakkal a talajon ülnek. Élőhelyei mészkerülő pusztafüves- és sziklafüves lejtősztyepprétek. Hernyójának tápnövényei különböző egyszikűek, fűfélék, elsősorban csenkesz fajok (Festuca spp.), továbbá kőtörőfű fajok (Saxifraga spp.) és nyúlfarkfű fajok (Sesleria spp.). Imágója június végétől szeptember elejéig repül, a rajzási csúcs augusztus elejére esik.

Leírás forrása:

Bálint Zsolt & Gubányi András & Pitter Gábor (2006): Magyarország védett pillangóalakú lepkéinek katalógusa. A Magyar Természettudományi Múzeum gyűjteménye alapján – Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest. 136 pp.

Gozmány László Dr. (1968): Nappali lepkék – Diurna in Magyarország Állatvilága – Fauna Hungariae XVI. kötet – Lepidoptera, 15. füzet. Akadémia kiadó, Budapest. 205 pp.

www.macrolepidoptera.hu

Kép(ek) forrása:

http://www.lepidoptera.cz/index.php?id=163

tarka szemeslepke

Adatok

További információk

Fajok elterjedése

Galéria