Gödöllői Dombvidék Tájvédelmi Körzet

A Gödöllői-dombság a Cserhát hegyvonulatából kiindulva, fokozatosan lealacsonyodva ékelődik be a Pesti síkság, a Duna-Tisza közi homokbucka vidék és az Észak-alföldi hordalékkúp síkság közé. E dombság szívében hozták létre a tájvédelmi körzetet az itt található kiemelkedő jelentőségű természeti és kultúrtörténeti értékek megóvása érdekében. A védett terület Veresegyháztól Gödöllőn és Isaszegen keresztül Pécelig nyolc település határát érinti.

Növényvilág
Elhelyezkedése, geológiai és klimatikus adottságai alapján átmeneti zóna ez a vidék az Alföld és az Északi-középhegység között. Átmeneti jellegének köszönhetően különleges mezoklíma jött itt létre, amely egyedülálló vegetáció kialakulásának adott lehetőséget. Ennek köszönhetően két erdőtársulás (gyertyán elegyes mezei juharos-tölgyes, kislevelű hársas-tölgyes) is innen vált ismerté a tudomány számára. Ezek az erdők a hűvös kontinentális erdőssztyepp növényzet magyarországi képviselőinek tekinthetők és másutt az országban nem vagy csak kis területet elfoglalva, egy-két helyen fordulnak elő.

A tájra az erdővel borított területek dominanciája jellemző. A növénytakarót szemlélve az összképre az egymást váltó különböző erdőtársulások (pl.: gyertyán elegyes mezei juharos-tölgyes, melegkedvelő tölgyes, pusztai tölgyes, sásos égerliget, stb.) élénk mozaikja jellemző, amelyet különböző rét- és gyeptársulások (pl.: löszpusztarét, homokpusztarét, meszes talajú láprét, stb.) tesznek még tarkábbá és gazdagabbá. Az előbbiekben írt természetes illetve természetközeli növényzet mellett ma már az emberi beavatkozások eredményeként a kultúr- illetve leromlott állapotú területek (telepített erdők, szabályozott patakok, stb.) jelentős hányadát teszik ki a védett területnek. Nem elhanyagolható tényező az erdők állapotában az sem, hogy királyi illetve kormány vadászterületként századokon át elsősorban a vadgazdálkodás érdekeit szolgálták.

E táj virágos növényei között megtalálhatjuk a középhegységek gyakoribb, de itt már ritkaságnak számító fajait (bükk, hamvas éger, janka-tarsóka, sárgaárvacsalán, ujjas sás, magyar repcsény, stb.), ugyanakkor a pannon alföld jellegzetes képviselőit (homoki gémorr, homoki kikerics, kései szegfű, homokviola, báránypirosító, stb.) is.

Állatvilág
A térség állatvilágáról csak szórványos adatok vannak. Legrészletesebben a madárfaunát ismerjük. A költő madárfajok száma száz körüli, köztük megtalálhatóak olyan – e tájon ritkább – fajok, mint a darázsölyv, a holló, a fekete harkály, a guvat, a barna rétihéja és a jégmadár. A fokozottan védett fajok közül a gyurgyalag nagyobb számban a kerecsensólyom szórványosan költ ezen a vidéken. Vonuláskor, kóborlás közben illetve táplálék szerzéskor több ugyancsak ritka faj is látható a tájvédelmi körzet élőhelyein (pl.: gyöngybagoly, halászsas, kanalas gém, szürke küllő, cigányréce stb.). A védett emlősök közül egyes denevér fajok, cickányok, pelék, a menyét, a hermelin, vadmacska és a borz viszonylag gyakoriak. A vízfolyások és mesterséges tavak mentén a fokozottan védett vidra is előfordul, általában, mint téli kóborló. A kétéltűek és hüllők közül gyakrabban kerül szem elé a vízisikló, a zöld és fürge gyík, a zöld leveli és erdei béka valamint a barna és zöld varangy. Ritkának számít a dombságban a mocsári teknős, a réz és erdei sikló, a pannon és törékeny gyík.

Természetvédelmi kezelés, főbb veszélyeztető tényezők
Valkó már a középkorban is fejedelmi vadászatairól volt híres. Mátyás király is szívesen vadászott a környék erdeiben. A török hódoltság után a Grassalkovich-dinasztiát alapító Grassalkovich Antal szerez (olykor véres eszközökkel) birtokokat. Gödöllői uradalmát a magyar kormány koronázási emlékül Ferenc Józsefnek vásárolta meg. Az uralkodó a kastélyt és a parkot elfogadta, az erdőterületnek csak a vadászati jogára tartott igényt. Az erdőgazdálkodást is az udvari vadászhivatal felügyelte. Az erdőgazdasági munkák elmaradtak, állandó feladat volt a vadállomány feldúsítása.

A helyzet 1945 után sem változott. Az 1989-ig kormány vadászterületként fenntartott térségben a betelepített fajok és a magas vadlétszám akadályozta a szakszerű erdészeti munkát. Hosszú évtizedekig tart még a károsított erdők átalakítása a vadeltartó képességhez igazított vadlétszám elérése után.

Veszélyt jelent, hogy a meredek oldalakon kialakult gyepeket feltörték. Itt a szél és a víz hatására megindult az erózió, a termőtalaj letört, szakadékok, vízmosások keletkeztek.

A domboldalakon folyó kukoricatermelés (télen, tavasszal a felszín takaratlan) ezt csak fokozza. Az újra gyepesedett területre engedett birka rágása és taposása hatására ugyancsak megbomlik a gyep.

A terület forrásainak, patakjainak a vízhozama csökken. A Rákos patak oldalvölgyeiben több elingoványosodott forrás található. Az Aranyos patak forrásai elapadóban vannak, de a Babati-tavak még megtelnek vízzel. A víz a felső tavakban a lúdtelep miatt erősen szennyezett, algás. A közeli Pap Miska kútja is az autópálya megépítése óta csak szivárog.

Bár az erdők lezárása turisztikai célú fejlődésére kedvezőtlenül hatott, mégis kialakult néhány közcélra igénybevett terület. Turista létesítmények vannak a Pap Miska kútja környékén, Valkón a parkerdőben szabadtéri színpad, pihenő- és tűzrakóhely, Isaszegen a honvéd síroknál pihenőhely található. Pécelen a Kovács laposon a spontán piknikhely táborhellyé bővül, Vácegresen a Fekete pusztán táborozó és sportolásra alkalmas hely található. A domonyvölgyi I.-es tónál táborozó és fürdőhely is kialakult.

Az ilyen irányú fejlesztésnél az a célunk, hogy a parkírozó és pihenőhelyek a szegélyeken létesüljenek. Ezekről lehet gyalogosan is elérni a turista célpontokat, a TK nevezetes helyeit, a szép tájrészeket, kilátóhelyeket.

A területen megnövekedett forgalom újabb veszélyforrás a taposás, a szemetelés, és a gyakoribb erdő és bozóttüzek kialakulásával.

Kultúrtörténeti értékek
A térségben évezredekre visszamenőleg megtalálhatók az emberi tevékenység nyomai. Több régi erődítés, földvár, sánc, kolostor és templom maradványait rejtik a védett terület erdei és gyepei (pl.: \”Csörsz árka\” maradványai, péceli Vár-hegy, valkói Szent Pál-hegy, Babat-pusztai Templomtábla dűlő, stb.).

A máriabesnyői templom építésekor 1759-ben talált csont Mária szoborhoz kötődik a búcsújáróhely kialakulása Máriabesnyőn. Az ide vezető útvonalak mentén találhatóak az ún. \”képes fák\”. Ezek hatalmas öreg fák, rajtuk keretben Mária képet vagy szobrot helyeztek el, és pihenőhelyként tartották számon az arra elhaladó zarándokok.

Babat- pusztán található az ún. Istállókastély. Az 1820 körüli klasszicizáló stílusú épületet az elbeszélések szerint egy tüdőbeteg Grassalkovich lány gyógyítására szolgált, az épület két szárnyában elhelyezett tehénistállók ammónia-dús levegője révén.

Az osztrák sereg felett 1849. április 6-án jelentős győzelmet arató magyar honvédsereg halottait az isaszegi erdőben (Katona-pallag) temették el. Az áprilisi csata emlékhelyén a csata történeti rekonstruálása évről-évre egyre több látogatót vonz.

A Tájvédelmi Körzet a turista útvonalak mentén, szabadon látogatható. Felhívjuk a figyelmét arra, hogy az itt található értékek megőrzése csak az ön segítségével lehetséges. Ezért kérjük, hogy látogatása ideje alatt figyeljen és vigyázzon környezetére és az ott élő élőlényekre.

Javasolt túraútvonal
Szadáról a piros-háromszög majd a piros turista jelzés mentén a dombvidék legmagasabb pontjához érkezünk (Margita, 344,2 m), ahol a geodéziai alapponton elhelyezett toronyból gyönyörű kilátás nyílik többek között a Babati-völgyre, amerre utunk vezetni fog. Ezután a piros jelzést észak majd kelet felé követve Szada-Veresegyház települések határán járunk. A piros-kereszt jelzést elérve délnyugatnak fordulunk majd a völgyben a piros jelzéssel együtt délkelet felé haladunk tovább. Utunk váltakozva hol tájidegen akác- hol természetközeli tölgyerdőben halad. Babat-pusztára érve a mesterségesen kialakított tórendszer mentén terül el a majorság, ahol jelenleg a Szent István Egyetem gazdálkodik. Itt található az Istállós kastély is. Folytatva utunkat a piros jelzésen az M3-as autópálya alatt elhaladva egy hajdani betyárról elnevezett forráshoz (Pap Miska kútja) érkezünk, ahol kiépített pihenő és tűzrakóhely található az évszázados fák alatt. Tovább haladva a máriabesnyői temetőhöz érünk, ahol gróf Teleki Pál magyar miniszterelnök sírja fekszik. Utunk a Máriabesnyői kegyhelynél végződik, ahol az altemplomba helyezték végső nyugalomra a Grasslkovich család több tagját.

A Gödöllői-Dombvidék Tájvédelmi Körzet irodája
2100 Gödöllő, Rózsa u. 40.
Tel: 28/422-876

Kapcsolattartó:

Vidra Tamás
tapio@dinpig.hu
+36 30 663 4650