Ugrás a tartalomhoz

óriás-csíkbogár

Adatok

Magyar név: óriás-csíkbogár

Latin név: Dytiscus latissimus

Tágabb kategória, magyar: Ízeltlábúak (törzs)

Tágabb kategória, latin: Arthropoda (phylum)

Szűkebb kategória, magyar: Bogarak (rend)

Szűkebb kategória, latin: Coleoptera (ordo)

Fokozottan védett: nem

Természetvédelmi érték: 50 000 Ft

Védetté nyilvánítás éve: 1982

Védelmet biztosító jogszabály melléklete: 2. melléklet

Egyezmények: Bern II.

Irányelvek: Élőhelyvédelmi Irányelv II., Élőhelyvédelmi Irányelv IV.

További információk

Bogarak rendje (Coleoptera)
 
 
Adephaga alrend
 
Csíkbogárfélék családja (Dytiscidae)
 
Óriáscsíkbogár (Dytiscus latissimus)
A család legnagyobb méretű hazai faja: teste 38-44 mm hosszú, nagyon széles ovális.
A szárnyfedők mellfedői oldalirányban szárnyszerűen, erősen kiszélesednek, ennek és nagy méretének alapján semmilyen más hazai fajjal nem lehet összetéveszteni. Feje fekete, az előhát alapszíne sárgásbarna, korongján széles fekete rajzolattal. A szárnyfedő fekete, oldalszéle, a csúcs előtt 1-1 keskeny szalag és a nőstények barázdái sárgásbarnák. A nőstények szárnyfedőin minden esetben 10-10 hosszanti barázda húzódik, a barázdák az oldalszél felé kiszélesednek, a 8-10. barázda a csúcs előtt összeolvad.
Dús növényzetű álló- vagy lassú folyású vizekben él, lárvája kizárólag tegzeslárvákkal táplálkozik. A kifejlett állatok nyár végén, ősz elején jelennek meg.
Nyugat palearktikus faj, mely Közép- és Észak-Európától Nyugat-Szibériáig honos. A közép-európai populációk egyedszáma folyamatosan csökken. Magyarországról a kállósemlyéni Mohos-tóból, a budapesti Városligeti tóból, a Balatonból és a Dunából (Csopak, Nagymaros) vannak előfordulási adatai. Hazánkban csak néhány lelőhelyről ismerjük, és kétséges, hogy ma létezik-e nálunk életképes populációja. Közép-európai állományai a kihalás felé sodródnak.
 
Leírás forrása:
MERKL O., VIG K. (2009): Bogarak a pannon régióban, Szombathely. 494 pp.
CSABAI Z. ÉS MÓRA A. (2002): A Cserehát és környékének vízibogár-faunája (Coleoptera: Haliplidae, Dytiscidae, Noteridae, Gyrinidae, Hydrochidae, Hydrophilidae). Folia Historico-Naturalia Musei Matraensis 26: 231-239.
 
Kép(ek) forrása:
http://molbiol.ru/forums/lofiversion/index.php/t218370.html
 

Fajok elterjedése

Sáv bezárása