A magyar állami természetvédelem átfogó, a természet állapot-változásait nyomon követő, egységes módszertani megközelítéseket alkalmazó rendszere. Ma már vitathatatlan, hogy a kor kihívásainak megfelelő, hatékony természetvédelmi munka minden fázisában nélkülözhetetlen a megfelelő mennyiségű és minőségű megalapozó adat. A döntéselőkészítés, a tervezés, a megvalósítás és az ellenőrzés során olyan adatgyűjtések eredményeire kell támaszkodnunk, melyeket naprakészen, az érintett területen, a megfelelő módszerekkel gyűjtöttek. Az objektív, tudás alapú természetvédelmi munka mindazonáltal komoly kihívás elé állítja mind az elméleti, mind a gyakorlati szakemberek széles táborát.

Messze a kor kihívásait megelőző módon, hazánkban már az 1990-es évek második felében megkezdődött az a számos szakterület kutatói, természetvédelmi szakemberei és a döntéshozók együttműködésével létrejött csapatmunka, melynek eredményeként ma a természetvédelmi tevékenység alapjait jelentő adatok rendelkezésünkre állnak. Az NBmR összetettségét, módszertanát, a benne dolgozó specialista és önkéntes adatgyűjtők számát és képzettségét tekintve, két évtizedes adatsoraival párját ritkítja mind európai, mind világviszonylatban.

Az NBmR kezdeti eredményei már hazánk Európai Unióhoz való csatlakozásának egyik fontos feltételeként szabott Natura 2000 európai ökológiai hálózat hazai területeinek kijelölése során nagy segítséget nyújtottak, és a nemzeti park igazgatóságok tervezési, kezelési feladataikhoz azóta is gyakran használják az újabb és újabb eredményeket. A természetvédelmi hatósági munka szakmai megalapozásához szintén elengedhetetlenek a gyűjtött adatok. Magyarország uniós és nemzetközi természetvédelmi jellegű jelentéseinek, beszámolási kötelezettségeinek teljesítésekor sem tudunk alkalmasabb adatforráshoz nyúlni. A néhány kiragadott példa is jól mutatja az NBmR gyakorlati felhasználásának nélkülözhetetlen szerepét.