Ugrás a tartalomhoz

Idegenhonos inváziós fajok elleni küzdelem

BEVEZETÉS

Napjainkban az élőhelyek eltűnése, területük csökkenése és degradálódása mellett az egyik legnagyobb veszélyt a természetes életközösségekre az idegenhonos inváziós fajok terjedése jelenti. Inváziósnak azokat az idegenhonos, természetes elterjedési területükön kívül előforduló, ott megtelepedni képes, és térhódításukkal a természetes életközösségeket veszélyeztető fajokat nevezzük, amelyek minden esetben emberi közvetítéssel jutnak el természetes elterjedési területeiken kívülre. E fajok elsősorban Észak-Amerika és Ázsia mérsékelt övi régióiból származnak. A fajok a sikeres megtelepedést követően csak akkor válnak invázióssá, ha valamely tulajdonságuk erre alkalmassá teszi őket, jellemzően a gyors szaporodó-képességük, a környezeti feltételekkel szembeni tág toleranciájuk, valamint a jó versenyképességük és agresszivitásuk.

A fajok új területekre történő szándékos telepítése és véletlen behurcolása az ókortól ismert jelenség, azonban a globalizáció hatására az utóbbi évszázadban számottevő méretet öltött, egyre súlyosabb hatásai vannak. Az ugrásszerűen megnövekedett kereskedelem és turizmus értelemszerűen megkönnyíti az áruk hozzáférhetőségét, ami megnöveli a fajok természetes előfordulási területükön kívülre történő behurcolásának valószínűségét. E tevékenységgel gyakorlatilag megszűnnek azok a földrajzi határok, amik korábban megakadályozták terjedésüket.

Az inváziós fajok megtelepedésüket követően egyre nagyobb területeket hódítanak meg, kiszorítva az őshonos növényeket és állatokat, ezzel átformálva környezetüket. Az inváziós növényfajok árnyékolással, tápanyagelvonással, a növekedést és/vagy szaporodást gátló anyagok kibocsátásával, az őshonos növényfajok genetikai anyagának szennyezésével, azaz más fajokkal történő kereszteződéssel negatívan befolyásolják az őshonos növényfajok fejlődését, azok kiszorításával pedig az őshonos állatvilág táplálékbázisát is csökkenthetik. Az inváziós állatfajok károkozása is jelentős: például egyes fajok más fajok egyedeinek elfogyasztásával, betegségek terjesztésével (pl. rákpestis), míg mások az azokkal való versengéssel akár ugyanazon táplálékforrás, szaporodó- vagy pihenőhely elérése, használata érdekében, vagy éppen a fajok közti kereszteződéssel okoznak károkat. Az inváziós állatfajok által a természetes, illetve természet-közeli élőhelyeken okozott problémák meghatározása, felderítése sokszor nehéz, összetett feladat, mivel az állatok esetében a hatások lényegesen összetettebbek. Az inváziós fajok térhódításával az életközösségek által az emberiség számára nyújtott javak, az ún. ökoszisztéma-szolgáltatások minősége és sokfélesége – mint a talaj termőképessége (akár az elfoglalt terület nagyságával), és a beporzóképesség – is csökken, a biológiai sokféleségre gyakorolt negatív hatásaikon túl jelentős egészségügyi és gazdasági károkat is okozhatnak. Az inváziós fajok terjedésének megakadályozása, e fajok kezelése csak határokon átnyúló összefogással valósítható meg. Ráadásul a növényfajok esetében figyelembe kell venni azt, hogy a visszaszorításukkal foglalkozó korábbi hazai szakanyagokban és kezelési javaslatokban számos olyan hatóanyagot tartalmazó készítmény szerepel, melyek napjainkra visszavonásra kerültek vagy várhatóan a közeljövőben be fogják tiltani használatukat. Indokolt lenne, hogy a védekezés kérdésköre közösségi szinten is áttekintésre kerüljön, hiszen az özönnövények elleni kémiai védekezés jelenleg több szakterület határmezsgyéjén fekszik.

A biológiai invázió megelőzése, valamint az idegenhonos inváziós fajok elleni védekezés az egész világon, így Európában is kiemelt fontosságú természetmegőrzési, gazdálkodási feladat.


 
IDEGENHONOS INVÁZIÓS FAJOK TUDÁSBÁZISA
 
2019 őszén indult útjára az a honlap, mely kimondottan az idegenhonos inváziós fajokkal foglalkozik. Amellett, hogy bemutatja az egyes fajokat (nemcsak az uniós jegyzéken lévőket) és azok kezelési módjait, ismerteti a nemzetközi és hazai jogszabályi környezetet, valamint igyekszik az egyes érintett csoportok érdeklődésére számon tartott pontokat külön kiemelni. Így külön menüpont alatt jelennek meg a gazdálkodókat, az iskolásokat vagy egyszerűen csak a laikus célközönséget érdeklő tematikus tartalmak. Lehetőség van például felölteni ki mit tett a midnennapok során, valamint időről időre színes hírekkel jelentkezünk. A honlap az alábbi linken keresztül érhető el.

Idegenhonos inváziós fajok tudásbázisa


 
EURÓPAI UNIÓS JOGI SZABÁLYOZÁS

Az Európai Unió rendelettel szabályozza az idegenhonos inváziós fajok elleni közös és egységes fellépést. Az Európai Parlament és a Tanács 2014. október 22-i 1143/2014/EU rendelete az idegenhonos inváziós fajok betelepítésének vagy behurcolásának és terjedésének megelőzéséről és kezeléséről 2015. január 1-jén lépett hatályba, és minden tagállamban – így Magyarországon is –közvetlenül hatályos és közvetlenül alkalmazandó. Ez azt jelenti, hogy rendelkezései a jogalkalmazó szervek előtt kikényszeríthetőek, másrészt megszövegezése kellően konkrét ahhoz, hogy a jogalkalmazó egyedi ügyekben is alkalmazni tudja.

A Rendelet általános szemléletét és újszerűségét tekintve ki kell emelni, hogy a jogszabály a gazdasági szempontok elé helyezi a biológiai sokféleség védelmét. A szabályozás minden olyan fajra megfogalmaz általános rendelkezéseket, amelyek az adott életközösségekbe emberi közreműködéssel idegenként érkeznek és agresszívan terjednek. Előremutató módon elsősorban a megelőzésre fekteti a hangsúlyt, amelynek feltétele a korai észlelést támogató felügyeleti rendszer kialakítása. Ennek része az adatgyűjtés és monitorozás kiépítése, a tagállamok közti információcserére és tájékoztatásra vonatkozó szigorú előírások bevezetése, a hatósági ellenőrzések fejlesztése, az észlelést követő gyors kiirtási intézkedések elrendelése, valamint a terjedési útvonalak feltárása és azok kapcsán cselekvési tervek kidolgozása.

Fontos, hogy a Rendelet hatálya minden idegenhonos inváziós fajra kiterjed. Az Európai Unió Bizottsága azonban elfogadott egy listát, mely az egész Unió számára veszélyt jelentő fajokat sorolja fel (az unió számára veszélyt jelentő idegenhonos inváziós fajok jegyzéke). A Rendelethez kapcsolódó végrehajtási rendelet jegyzéke tartalmazza az Európai Unió számára veszélyt jelentő idegenhonos inváziós fajokat. Erre a listára egyelőre 36 növény és 30 állatfaj került fel, a jegyzéken szereplő fajokra minden tagállamnak szigorú intézkedéseket kell hoznia és alkalmaznia. Az Európai Bizottság 2016. július 13-án fogadta el az Unió számára veszélyt jelentő idegenhonos inváziós fajok 1143/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti jegyzékének elfogadásáról szóló 2016/1141. végrehajtási rendeletét, melyet a Bizottság (EU) 2017/1263 végrehajtási rendelete 2017. július 12-én 12 fajjal bővített. A bővített lista 2017. augusztus 2-án lépett hatályba. A harmadik körös bővítés 2019. augusztus 15-én lépett hatályba az EU újabb végrehajtási rendelete (Bizottság (EU) 2019/1262 végrehajtási rendelet) mely további 17 fajjal bővíti az eddig elfogadott listát.

Az uniós jegyzéken szereplő 36 növényfaj legfontosabb adatai:

Tudományos név Magyar név Jegyzékre kerülés időpontja Magyarországi helyzet
Acacia saligna (Acacia cyanophylla) fűzlevelű akácia 2019.08.15 nem észlelt
Ailanthus altissima mirigyes bálványfa 2019.08.15 természetben széles körben elterjedt
Alternanthera philoxeroides aligátorfű 2017.08.02 nem észlelt
Andropogon virginicus seprűalakú fenyérfű 2019.08.15 nem észlelt
Asclepias syriaca közönséges selyemkóró 2017.08.02 természetben széles körben elterjedt
Baccharis halimifolia tengerparti seprűcserje (borfa) 2016.08.03 természetben nem, csak kertekben, illetve fogságban előforduló
Cabomba caroliniana karoliniai tündérhínár 2016.08.03 természetben előforduló, de nem széles körben elterjedt
Cardiospermum grandiflorum nagyvirágú szívmag 2019.08.15 nem észlelt
Cortaderia jubata lila pampafű 2019.08.15 nem észlelt
Eichhornia crassipes közönséges vízijácint 2016.08.03 természetben előforduló, de nem széles körben elterjedt
Elodea nuttallii cingár átokhínár 2017.08.02 természetben előforduló, de nem széles körben elterjedt
Ehrharta calycina évelő prérifű 2019.08.15 nem észlelt
Gunnera tinctoria óriásrebarbara 2017.08.02 természetben nem, csak kertekben, illetve fogságban előforduló
Gymnocoronis spilanthoides mexikói vízibojt 2019.08.15 természetben előforduló, de nem széles körben elterjedt
Heracleum mantegazzianum kaukázusi medvetalp 2017.08.02 természetben előforduló, de nem széles körben elterjedt
Heracleum persicum perzsa medvetalp 2016.08.03 nem észlelt
Heracleum sosnowskyi Szosznovszkij-medvetalp 2016.08.03 természetben előforduló, de nem széles körben elterjedt
Humulus scandens japán komló 2019.08.15 természetben előforduló, de nem széles körben elterjedt
Hydrocotyle ranunculoides hévízi gázló 2016.08.03 természetben előforduló, de nem széles körben elterjedt
Impatiens glandulifera bíbor nebáncsvirág 2017.08.02 természetben széles körben elterjedt
Lagarosiphon major nagy fodros-átokhínár 2016.08.03 természetben előforduló, de nem széles körben elterjedt
Lespedeza cuneata (Lespedeza juncea var. sericea) ezüstös bokorhere 2019.08.15 nem észlelt
Ludwigia grandiflora nagyvirágú tóalma 2016.08.03 természetben előforduló, de nem széles körben elterjedt
Ludwigia peploides sárga tóalma 2016.08.03 természetben előforduló, de nem széles körben elterjedt
Lygodium japonicum japán iszalagpáfrány 2019.08.15 nem észlelt
Lysichiton americanus sárga lápbuzogány 2016.08.03 természetben nem, csak kertekben, illetve fogságban előforduló
Microstegium vimineum japán gázlófű 2017.08.02 nem észlelt
Myriophyllum aquaticum strucctoll-süllőhínár 2016.08.03 természetben előforduló, de nem széles körben elterjedt
Myriophyllum heterophyllum felemáslevelű süllőhínár 2017.08.02 természetben előforduló, de nem széles körben elterjedt
Parthenium hysterophorus keserű hamisüröm 2016.08.03 nem észlelt
Pennisetum setaceum rózsás tollborzfű 2017.08.02 természetben nem, csak kertekben, illetve fogságban előforduló
Persicaria perfoliata ördögfarok-keserűfű 2016.08.03 nem észlelt
Prosopis juliflora meszkitefa 2019.08.15 nem észlelt
Pueraria lobata japán fojtóbab vagy kudzu 2016.08.03 természetben nem, csak kertekben, illetve fogságban előforduló
Salvinia molesta (Salvinia adnata) átellenes rucaöröm 2019.08.15 természetben előforduló, de nem széles körben elterjedt
Triadica sebifera (Sapium sebiferum) kínai faggyúfa 2019.08.15 nem észlelt

Az uniós jegyzéken szereplő 30 állatfaj legfontosabb adatai:

Tudományos név Magyar név Jegyzékre kerülés időpontja Magyarországi helyzet
Acridotheres tristis pásztormejnó 2019.08.15 nem észlelt
Alopochen aegyptiacus nílusi lúd 2017.08.02 természetben előforduló, de nem széles körben elterjedt
Arthurdendyus triangulates háromszögletű örvényféreg 2019.08.15 természetben nem, csak kertekben, illetve fogságban előforduló
Callosciurus erythraeus csinos tarkamókus 2016.08.03 természetben nem, csak kertekben, illetve fogságban előforduló
Corvus splendens indiai varjú 2016.08.03 nem észlelt
Eriocheir sinensis kínai gyapjasollósrák 2016.08.03 természetben előforduló, de nem széles körben elterjedt
Herpestes javanicus jávai mongúz 2016.08.03 természetben nem, csak kertekben, illetve fogságban előforduló
Lepomis gibbosus naphal 2019.08.15 természetben széles körben elterjedt
Lithobates catesbeianus amerikai ökörbéka 2016.08.03 nem észlelt
Muntiacus reevesi kínai muntyákszarvas 2016.08.03 természetben nem, csak kertekben, illetve fogságban előforduló
Myocastor coypus nutria 2016.08.03 természetben előforduló, de nem széles körben elterjedt
Nasua nasua vörösorrú ormányosmedve (koáti) 2016.08.03 természetben nem, csak kertekben, illetve fogságban előforduló
Nyctereutes procyonoides nyestkutya 2019.02.02 természetben előforduló, de nem széles körben elterjedt
Ondatra zibethicus pézsmapocok 2017.08.02 természetben széles körben elterjed
Orconectes limosus cifrarák 2016.08.03 természetben széles körben elterjedt
Orconectes virilis északi cifrarák 2016.08.03 nem észlelt
Oxyura jamaicensis halcsontfarkú réce 2016.08.03 természetben előforduló, de nem széles körben elterjedt
Pacifastacus leniusculus jelzőrák 2016.08.03 természetben előforduló, de nem széles körben elterjedt
Percottus glenii amurgéb 2016.08.03 természetben széles körben elterjedt
Plotosus lineatus csíkos tengeriharcsa 2019.08.15 nem észlelt
Procambarus clarkii kaliforniai vörösrák 2016.08.03 természetben előforduló, de nem széles körben elterjedt
Procambarus fallax f. virginalis virginiai márványrák 2016.08.03 természetben előforduló, de nem széles körben elterjedt
Procyon lotor mosómedve 2016.08.03 természetben előforduló, de nem széles körben elterjedt
Pseudorasbora parva razbóra 2016.08.03 természetben széles körben elterjedt
Sciurus carolinensis szürke mókus 2016.08.03 természetben nem, csak kertekben, illetve fogságban előforduló
Sciurus niger amerikai rókamókus 2016.08.03 természetben nem, csak kertekben, illetve fogságban előforduló
Tamias sibiricus szibériai csíkosmókus (burunduk) 2016.08.03 természetben nem, csak kertekben, illetve fogságban előforduló
Threskiornis aethiopicus szent íbisz 2016.08.03 természetben előforduló, de nem széles körben elterjedt
Trachemys scripta ékszerteknős 2016.08.03 természetben előforduló, de nem széles körben elterjedt
Vespa velutina nigrithorax ázsiai lódarázs 2016.08.03 nem észlelt

HAZAI JOGI SZABÁLYOZÁS

A hazai jogszabályok az európai uniós rendeletet megelőzően és jelenleg is tartalmaznak előírásokat az idegenhonos inváziós fajokkal kapcsolatban. Az egyes ágazati jogszabályokban szerepelnek fajlisták, amelyekhez kapcsolódóan bizonyos tevékenységek tiltottak, vagy adott fajok további terjedését megakadályozandó, kötelező védekezési módszereket állapítanak meg. Korábban nem született azonban olyan jogszabály, amely minden érintett szakterületre kötelező érvénnyel, átfogóan szabályozta volna ezt a sokrétű és közös fellépést kívánó területet.

Ezt a problémát orvosolta az egyes törvényeknek az idegenhonos inváziós fajok betelepítésének vagy behurcolásának és terjedésének megelőzésével és kezelésével összefüggésben történő módosításáról szóló 2016. évi CXXXVII. törvény. A Rendeletben foglalt előírások hatékony végrehajtása az érintett szakterületek összefogását igényli, ezért a hazai jogharmonizáció keretében, törvényi szinten az egyes szakterületi jogszabályokba (természetvédelem, mezőgazdaság, erdészet, vadgazdálkodás, halgazdálkodás, élelmiszer-lánc felügyelet) beépültek az uniós inváziós rendelet alkalmazására vonatkozó, inváziós hatáskört biztosító felhatalmazások.

A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Tvt.) szerint idegenhonos inváziós faj egyedének az országba történő behozatalára, átszállítására, kivitelére, tartására, szaporítására, termesztésbe, tenyésztésbe vonására, keresztezésére, értékesítésére vagy felhasználására irányuló engedélyezés, illetve ellenőrzés során a Rendelet szabályait kell alkalmazni. A Magyarországon veszélyt jelentő idegenhonos inváziós fajok körét azonban a természetvédelemért felelős miniszter állapítja meg miniszteri rendeletben az egyéb ágazati miniszterek véleményének kikérését követően. Jelenleg ilyen összefoglaló miniszteri rendelet nincs, az egyes ágazati és szakmai jogszabályok kezelik az idegenhonos inváziós fajok kérdését. A Tvt. kiutalása szerint, illetve más jogszabályok alapján látják el az érintett hatóságok az idegenhonos inváziós fajokkal kapcsolatos engedélyezési, ellenőrzési, kötelezési és bírságolási feladatokat. A Tvt.-ben meghatározott esetekben az e feladatok elvégeztetésére/elvégzésére kijelölt hatóságok körét a Tvt. 10. § (4) bekezdése határozza meg.

Az idegenhonos inváziós fajok elleni védekezési kötelezettség alapvető szabályait, azaz a feladat elvégzésére kötelezhető személyi kört, a védekezés elvégzése alóli mentesülés feltételeit, a hatóság által elvégeztetett/elvégzett védekezéssel kapcsolatos tűrési kötelezettség meghatározását, valamint a hatósági védekezés költségeinek megtérítésével kapcsolatos főbb rendelkezéseket szintén a Tvt. 77/A. § tartalmazza. E paragrafus szerint elsődlegesen az idegenhonos inváziós fajt betelepítő személy köteles a védekezést elvégezni. Ha e személy kiléte nem állapítható meg, abban az esetben a Tvt. 10. § (4) bekezdés szerinti hatóság e feladat elvégzésére az érintett terület tulajdonosát, használóját, vagyonkezelőjét kötelezheti. Az érintett terület tulajdonosa, használója vagy vagyonkezelője viszont mentesül e kötelezettség alól, ha az idegenhonos inváziós faj behurcolása, betelepítése neki nem felróható és a tevékenysége során kellő gondossággal járt el. Amennyiben a hatósági felszólítás ellenére sem az idegenhonos inváziós fajt betelepítő személy, sem az érintett terület tulajdonosa, használója vagy vagyonkezelője nem végzi el a védekezést, úgy azt a Tvt. 10. § (4) bekezdés szerinti hatóság elvégezteti vagy elvégzi, majd ezt követően kötelezi a mulasztót a költségek megtérítésére. Ezt az esetkört nevezi a Tvt. idegenhonos inváziós faj elleni közérdekű védekezésnek. Ha az idegenhonos inváziós faj elleni közérdekű védekezés elrendelésének feltételei nem állnak fenn, a 10. § (4) bekezdése szerinti hatóság állami védekezést rendelhet el (a továbbiakban: idegenhonos inváziós faj elleni állami védekezés). Ha az idegenhonos inváziós faj elleni közérdekű védekezés költségeit a fizetésre kötelezhető személy nem teljesíti, illetve ha állami védekezésre kerül sor, úgy ennek költségeit az Agrárminisztérium (AM) által e célra rendelkezésre bocsátott fejezeti kezelésű előirányzatának keretéből lehet finanszírozni a XII. Agrárminisztérium költségvetési fejezethez tartozó fejezeti és központi kezelésű előirányzatokkal kapcsolatos gazdálkodásról szóló 3/2020. (IV. 10.) AM utasítás alapján.

Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvénybe bekerült, hogy amennyiben az erdészeti hatóság eljárása idegenhonos inváziós fajt érint, az erdészeti hatóság az 1143/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet, valamint a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény idegenhonos inváziós fajokkal kapcsolatos rendelkezéseit is alkalmazza.

halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény tartalmazza, hogy idegenhonos inváziós hallal és más hasznos víziállattal kapcsolatos haltermelési létesítményben végezni kívánt tevékenységet a halgazdálkodási hatóság csak az 1143/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 8. és 9. cikke szerinti esetekben engedélyezheti.

A növényfajták állami elismeréséről, valamint a szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról szóló 2003. évi LII. törvény kimondja, hogy a Rendelet szerinti, az Európai Unió, egy adott régió vagy Magyarország számára veszélyt jelentő idegenhonos inváziós fajok listáján szereplő növényfajok fajtái állami elismerésben nem részesíthetők. Továbbá, amennyiben egy növényfaj felkerül az Európai Unió, egy adott régió vagy a Magyarország számára veszélyt jelentő idegenhonos inváziós fajok listájára, a növénytermesztési hatóság a növényfaj fajtájának állami elismerését hivatalból visszavonja. A természetes környezet megőrzésére szánt takarmánynövény-vetőmagkeverékek kereskedelmi célú begyűjtéséről és forgalmazásáról szóló 86/2012. (VIII. 15.) VM rendelet 3. sz. melléklete tartalmazza a természetvédelmi szempontból veszélyt jelentő, inváziós és egyéb gyom jellegű növényfajok listáját.

2016-ban megszületett egy új, kifejezetten az idegenhonos inváziós fajok kezelésére vonatkozó kormányrendelet. Az idegenhonos inváziós fajok betelepítésének vagy behurcolásának és terjedésének megelőzéséről és kezeléséről szóló 408/2016. (XII. 13.) Korm. rendelet meghatározza az 1143/2014/EU Rendelet egyes cikkek által meghatározott feladatok végrehajtásáért felelős szerveket és az egyes hatósági eljárási szabályokat. A kormányrendelet meghatározza a folyamatos információcserén és együttműködésen alapuló rendszer szabályozási kereteit, amely lehetővé teszi az azonnali és eredményes cselekvést.

Emellett a NATURA 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályairól szóló 269/2007. (X. 18.) Korm. rendelet értelmében a földhasználó Natura 2000 gyepterületeken köteles az inváziós és termőhely-idegen növényfajok megtelepedését és terjedését – az e rendeletben meghatározott módszerekkel – megakadályozni, állományuk visszaszorításáról gondoskodni, mely fajok listáját az 1. és 2. számú melléklet tartalmazza.

A fás szárú növények védelméről szóló 346/2008. (XII. 30.) Korm. rendelet szintén megfogalmaz kötelező szabályokat az inváziós fajok (fák és cserjék) telepítésével kapcsolatban; 1. számú melléklete határozza meg azokat az e szabállyal érintett inváziós fás szárú növényfajokat, amelyeket tilos állami vagy helyi önkormányzati tulajdonban álló, közhasználatra szolgáló földterületen ültetni.

Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény végrehajtásáról szóló 61/2017. (XII. 21.) FM rendelet 3. számú melléklete tartalmazza az idegenhonos, az intenzíven terjedő, valamint a termesztésbe vonható idegenhonos fa- és cserjefajok jegyzékét.

A növényvédelmi tevékenységről szóló 43/2010. (IV. 23.) FVM rendelet felsorolja azokat a fajokat, melyek ellen a földhasználóknak kötelező a védekezés. Ezek közé tartozik a közönséges selyemkóró (Asclepyas syriaca) is.

Ki kell emelni azt is, hogy 2013. évtől, de többségében inkább 2016. évet követően a magyar jogalkotásban – elsősorban miniszteri (agrárminiszteri) rendeleti szinten – már több területen szabályozás alá vonta a jogalkotó az idegenhonos inváziós fajok elleni védekezést. Ilyen tartalmú rendelkezések jelentek meg például a természetvédelmi területek létesítéséről szóló agrárminisztériumi rendeletekben található egyedi természetvédelmi stratégiák cím alatt, vagy a vadgazdálkodási tájegységek vadgazdálkodási terveiről szóló agrárminisztériumi rendeletekben az idegenhonos inváziós fajok ritkításával kapcsolatban. Továbbá a természetvédelmi kezelési tervek készítésére, készítőjére és tartalmára vonatkozó szabályokról szóló 3/2008. (II. 5.) KvVM rendelet szerinti természetvédelmi kezelési tervekben is külön rész foglalkozik az idegenhonos inváziós fajok kezelésével.

Az idegenhonos inváziós fajok kérdésköre a jogszabályokon túl több hazai stratégiában is megjelenik, mint kiemelt prioritás. A 2015-ben a Parlament által elfogadott Nemzeti Biodiverzitás Stratégia (A biológiai sokféleség megőrzésének nemzeti stratégiája 2015-2020), illetve a IV. Nemzeti Környezetvédelmi Program önálló mellékletét képező IV. Nemzeti Természetvédelmi Alapterv (Alapterv) külön fejezetekben foglalkozik az idegenhonos inváziós fajok elleni fellépés szükségességével, követve a fenti nemzetközi ajánlásokat és az uniós stratégiát. Az Alapterv az alábbi főbb megállapításokat teszi: a természetes előfordulási területükön kívülre szándékos betelepítéssel vagy véletlen behurcolással bekerült inváziós idegenhonos ún. özönfajok egyre fokozódó térhódítását a biológiai sokféleséget veszélyeztető legfőbb tényezők között tartják számon. Az özönfajok megjelenésében rejlő veszélyeket felismerve több hazai és nemzetközi jogszabály, stratégia tűzi ki célul a biodiverzitás megőrzés, gazdasági kármérséklés vagy egészségügyi prevenció érdekében az inváziós, tájidegen, özönfajok visszaszorítását, eltávolítását, illetve terjedésének megelőzését.


IDEGENHONOS INVÁZIÓS FAJOKKAL KAPCSOLATOS 2019-ES ORSZÁGJELENTÉS          

Az Európai Parlament és a Tanács 1143/2014/EU rendelete (2014. október 22.) az idegenhonos inváziós fajok betelepítésének vagy behurcolásának és terjedésének megelőzéséről és kezeléséről 24. cikk (1) bekezdésének értelmében az Európai Unió tagállamainak, így Magyarországnak is jelentenie kell az e bekezdésben foglalt kötelezettségek teljesítéséről. 2019-ben az Agrárminisztérium Természetmegőrzési Főosztályának koordinálásával, az illetékes kormányhivatalok és nemzeti park igazgatóságok hathatós támogatásával, Magyarország határidőre elkészítette az országjelentést és megküldte azt az Európai Bizottságnak. A jelentésben 48 növény- és állatfajról kellett jelenteni, valamint nyolc horizontális kérdésről volt szükséges beszámolni.

Az országjelentés ezen a linken keresztül érhető el.


AZ EURÓPAI UNIÓS JEGYZÉKEN SZEREPLŐ IDEGENHONOS INVÁZIÓS FAJOK TERJEDÉSI ÚTVONALAINAK MAGYARORSZÁGI ÁTFOGÓ ELEMZÉSE ÉS ÉRTÉKELÉSE, VALAMINT A TERJEDÉSI ÚTVONALAK CSELEKVÉSI TERVEI
 
Az Európai Parlament és a Tanács 1143/2014/EU rendelete (2014. október 22.) az idegenhonos inváziós fajok betelepítésének vagy behurcolásának és terjedésének megelőzéséről és kezeléséről (a továbbiakban Rendelet), 2015. év január 2-án lépett hatályba. A Rendelet célja, hogy a tagállamok hatékonyabban tudjanak fellépni az inváziósan terjedő, nem őshonos állat- és növényfajok ellen.
 
Az inváziós fajokkal szembeni fellépés ágazatokon átívelő feladat. A Rendeletben foglalt előírások hatékony végrehajtása az érintett ágazatok, szakterületek összefogását igényli, ezért a hazai jogharmonizáció keretében, törvényi szinten az egyes szakterületi jogszabályokba (természetvédelem, mezőgazdaság, erdészet, vadgazdálkodás, halgazdálkodás, élelmiszer-lánc felügyelet) beépültek az uniós inváziós rendelet alkalmazására vonatkozó, inváziós hatáskört biztosító felhatalmazások. Vagyis az egyes ágazatoknak a saját szakterülete vonatkozásában kötelező fellépnie az idegenhonos inváziós fajok ellen.
 
A Rendelet 13. cikke értelmében az Európai Unió tagállamainak, így Magyarországnak is az uniós jegyzék elfogadásától számított 18 hónapon belül átfogó elemzést kell készítenie az Unió számára veszélyt jelentő idegenhonos inváziós fajok nem szándékos behurcolásának és terjedésének útvonalairól, legalább a saját területére, valamint meg kell határoznia a kiemelt útvonalakat. Az uniós jegyzék elfogadásától számított három éven belül minden egyes tagállamnak ki kell dolgoznia és végre kell hajtania az általa az előbbiek alapján meghatározott kiemelt útvonalakra vonatkozó ún. cselekvési tervet vagy terveket. E cikk (5) bekezdése értelmében a cselekvési terveket késedelem nélkül be kell nyújtani az Európai Bizottságnak.
 
A Rendelet 13. cikke értelmében a Természetmegőrzési Főosztály munkatársai az egyes szakterületek véleményét figyelembe véve elkészítették „Az európai uniós jegyzéken szereplő idegenhonos inváziós fajok terjedési útvonalainak magyarországi átfogó elemzése és értékelése, valamint a terjedési útvonalak cselekvési tervei” című anyagot, mely benyújtásra került a Bizottsághoz. A benyújtott cselekvési terv az Európai Bizottság esetleges észrevételei alapján még módosulhat, véglegesítéséig munkaváltozatként érhető el minden érdeklődő számára az alábbi linkre kattintva.

KIADVÁNYOK, KONFERENCIÁK, ELŐADÁSOK

  • Kiadványok: számos kiadvány letöltésére nyílik lehetőség a fentebb már bemutatott, kimondottan az idegenhonos inváziós fajok bemutására fenntartott honlapon keresztül. Egyrészt van egy kimondottan “Kiadványok” menüpont, ahol elsősorban általános anyagok találhatóak meg, másrészt a “Szakirodalom” fül alatt leginkább a szakemberek vagy a témában jobban elmélyedő laikusok számára szóló szakanyagok találhatóak.
  • Konferenciák, előadások: konferenciák és szakmai napok során elhangzott előadások anyagai

 

Sáv bezárása