Ugrás a tartalomhoz
Az Év Emlőse
Biológiai sokféleség
Vadonleső
Védett természeti érték
Fajok védelme
Szemléletformálás

A törpeegér lett az Év Emlőse

2022.02.14.

A törpeegeret választotta 2022-ben az Év Emlősének a Vadonleső Program, amelyet az Agrárminisztérium és a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. működtet a Magyar Természettudományi Múzeum közreműködésével.

A védett törpeegér – a legkisebb rágcsálónk – mindössze annyit nyom egy levélmérlegen, mint egy zacskó sütőpor. Beszédes tudományos neve, a Micromys minutus is 10-15 cm közötti, apró termetére utal, bár ennek is a felét (önmagához képest) hosszú farka adja. Az egérke háta vörhenyes barna, oldala világosabb, míg hasa egészen fehér.

A törpeegér elterjedése és állománya Európában – így hazánkban is – visszaszorulóban van, elsősorban a magaskórós mezsgyék, vízparti nádasok, a cserjés erdőszélek és a sűrű sövények számának, kiterjedésének csökkenése miatt. Ezért is esett a választás az idei évben e kevéssé ismert apróságra, amely lehetőséget ad arra is, hogy sérülékeny élőhelyeinek védelmére is felhívják a figyelmet. Hiszen a szegély-élőhelyek megőrzése, fenntartása, a külterjes, kistáblás, búvósávokkal tagolt mezőgazdaság erősítése, a természetes erdőszerkezet fenntartása, valamint az általános rágcsálóirtók visszaszorítása kiemelten fontos a faj védelme érdekében is. Hazánkban 2012 óta védett állatfaj, pénzben kifejezett értéke 25.000,- Ft.

törpeegér (fotó: Dr. Takács András Attila)

Bár Magyarország egész területén, a számára alkalmas élőhelyfoltokon előfordul, a természetben ritkán kerül szem elé. Ezt rejtőszínezetén és apró termetén túl sűrű növényzetű élőhelye is magyarázza. A magas növényzetben, mezsgye-sávok magaskórósaiban, nádasokban, sövényekben és bozótos erdőszegélyeken szinte láthatatlan. A sűrű növényzet közé építi művészien kialakított, ökölnyi fűfészkét is, amelyet tavasztól őszig használ. Mozgására jellemző, hogy fürgén, szinte akrobatikusan mászik fűszálakon, a bokrok, cserjék legvékonyabb ágain, de a fák törzsén is felszalad, ráadásul jól úszik. Mászás közben rendkívül mozgékony farkával nemcsak egyensúlyoz, hanem ügyesen kapaszkodik is.

VADONLESŐ PROGRAMRÓL ÉS AZ ÉV EMLŐSE KEZDEMÉNYEZÉSRŐL

A Vadonleső Program önkéntesek bevonásával 18 védett növény- és állatfaj elterjedési és veszélyeztetettségi adatainak gyűjtését végzi 2009 óta. A program keretében nyolc éve indították útjára az Év Emlőse kezdeményezést, amelynek apropóján egész éves eseménysorozattal hívják fel a figyelmet a kiválasztott védett vagy fokozottan védett emlősfaj és környezete fontosságára, jellemzőire.

A Vadonleső Program Magyarország egyik legelső, úgynevezett közösségi adatgyűjtő (Citizen Science) programja, amely egy kalandos, természetmegfigyeléssel, szemléletformálással összekötött adatszolgáltató rendszer. Az Év Emlőséhez egy egész éven át tartó rendezvénysorozat is társul, amelynek keretében az adott fajról, valamint élőhelyéről szóló tudományos és népszerűsítő programokat szerveznek, gyermekeknek és fiataloknak szóló pályázatok hirdetnek meg. Az elmúlt években több mint tízezer pályamunka – plakátterv, ékszer- és érmegrafika, karikatúra, képregény, videóklip, mese, vers – érkezett különböző korosztályokból a Vadonleső Program pályázataira. Országos hírű művészek, köztük a Természetvédelem Nagykövete címet viselő írók, költők, zenészek, előadóművészek kapcsolódtak be saját műveikkel a programsorozatba, és kezdeményezésükre számos, az Év Emlőséhez kapcsolódó vers, mese és dal látott napvilágot. Az idei évi eseményeket, programokat a Vadonleső honlapján, közösségi oldalain, valamint a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. honlapján és közösségi felületein naprakészen követhetik az érdeklődők.

Sáv bezárása