A természetközeli élőhelyek megőrzése, a természet védelme nem gátja, sokkal inkább alapfeltétele a gazdasági fejlődésnek, a jólét fenntartásának – mondta Balczó Bertalan, az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős helyettes államtitkára kedden Budapesten sajtótájékoztatón.

A projektzáró eseményen a Közösségi jelentőségű természeti értékek hosszú távú megőrzését és fejlesztését, valamint az EU Biológiai Sokféleség Stratégia 2020 célkitűzéseinek hazai szintű megvalósítását megalapozó stratégiai vizsgálatok című projektet mutatták be.

Fekete István fotója a kiadványokról

Balczó Bertalan rámutatott: jól működő ökoszisztéma nélkül nincs biztonságos élelmiszerellátás, tiszta ivóvíz és levegő, kevésbé lehet megelőzni a járványokat, természeti katasztrófákat.

Sík András, a Lechner Tudásközpont Térbeli Szolgáltatások Igazgatóságának vezetője ismertette: a bemutatott projekt segít megérteni a természetes élőhelyeket érő fenyegetéseket, és közelebb visz a lehetséges megoldásokhoz. Erre álláspontja szerint egyre nagyobb szükség lesz, hiszen ezeket a területeket a települések terjeszkedése és a földművelés egyszerre fenyegeti. A zöld infrastruktúrák feltérképezése például településrendezési tervekhez járulhat hozzá, Magyarország tájtípusainak felmérése pedig a tájépítészek, területrendezési szakemberek munkáját segítheti – tette hozzá.

Török Katalin, az Ökológiai Kutatóközpont tudományos főmunkatársa arra hívta fel a figyelmet, hogy az egyéni érdekek gyakran ellentétesek a természetvédelmi szempontokkal, a természeti és társadalmi rendszerek közötti feszültségek hosszú távú megoldást igényelnek. A környezetet ma már nem elég pusztán megóvni, sok helyen vissza kell állítani a korábbi állapotokat, és mérsékelni kell az egyre nagyobb „földhasználati éhséget” – fogalmazott.

Érdiné dr. Szekeres Rozália előadása

A sajtótájékoztatót követően, az Ökoszisztéma-szolgáltatások és a Natura fejlesztési elem részletesebb eredményeiről Érdiné dr. Szekeres Rozália, a Természetmegőrzési főosztály vezetője tartott előadást. Előadása után Tar Gyula a Tájkarater és a Zöldinfrastruktúra munkacsoport vezetője foglalta össze a két elem eredményeit.

Tar Gyula előadása

2016-ban indította el a természetvédelemért felelős tárca az Európai Regionális Fejlesztési Alap és a magyar állam közös finanszírozásában megvalósult országos, „Sokszínű zöld a természetem” szlogent viselő, 2022. április végével lezáruló stratégiai fejlesztést. A közel 1,07 milliárd forráskerettel rendelkező projekt a Széchenyi 2020 fejlesztési programon belül, a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program, illetve a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program keretében valósult meg az Agrárminisztérium koordinálásával. A pályázati konzorcium további tagjai az Ökológiai Kutatóközpont, az Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani Intézet, az Agrárgazdasági Kutatóintézet, a Lechner Tudásközpont, valamint a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság és a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság

A projekt keretében négy egymással szorosan összefüggő fejlesztési program valósult meg.

• Az ÖKOSZISZTÉMA-SZOLGÁLTATÁS fejlesztési elem célja a Magyarország szempontjából leginkább fontosnak és relevánsnak tartott ökoszisztéma-szolgáltatások értékelése és térképezése volt. A projektelem kiemelten fontos eredményei az Ökoszisztéma-alaptérkép, amely térítésmentesen hozzáférhető valamennyi felhasználó számára, és az erre épülő, a projekt keretein belül fejlesztett, újszerű módszereken alapuló ökoszisztéma-állapot és ökoszisztéma–szolgáltatás indikátorok, adatbázisok és térképek.
• A NATURA fejlesztési elem a közösségi jelentőségű élőhelyek, madárfajok és egyéb fajok természetvédelmi helyzetének meghatározását és javítását támogató terepi felmérések, valamint módszertani fejlesztések megvalósítását, továbbá a Magyarországon található Natura 2000 területek természetvédelmi célkitűzéseinek meghatározását biztosító országos módszertani útmutató készítését vállalta.
• A ZÖLDINFRASTRUKTÚRA fejlesztési elem keretében kidolgoztuk a hazai zöldinfrastruktúra hálózat elemeinek állapotértékelésére irányuló módszertant, amely az ökológiai állapotra, az ökoszisztéma-szolgáltatások komplexitására és a térbeli kapcsolatokra fókuszál. Ennek jelentősége, hogy az ország területén bárhol kijelölhetőek azok az elvi fejlesztési lehetőségek, amelyek hozzájárulnak a zöldinfrastruktúra minőségének javításához. A fejlesztés eredményeként megalapozott zöldinfrastruktúra-rendszer nem csupán a természetvédelem számára hasznos, hanem ágazatokon átnyúló, horizontális intézkedéscsomagként tudja szolgálni a biodiverzitás megőrzését.
• A TÁJKARAKTER fejlesztési elem elsődleges célja az volt, hogy az országos és helyi szintű tájkarakter-egységek lehatárolása és leírása, valamint a tájkarakter vizsgálatát segítő módszertan révén megalapozzuk a természetvédelemről szóló törvényben már nevesített tájkaraktert alapul vevő tájvédelem szakmai kereteit. A kutatók térinformatikai módszerekkel azonosították a hazai tájkarakter-típusokat, valamint a földrajzi középtájak és a tájkarakter-típusok térképe alapján lehatárolták a tájkarakter-területeket. Az elemzés során kialakított kategóriarendszert és nevezéktant véglegesnek tekintjük, a konkrét lehatárolás ugyanakkor csak helyi, kistáji szintű vizsgálatok által valósulhat meg.