A Ramsari Egyezményt 1971. február 2-án írták alá. Az egyezmény legfontosabb célja a vizes élőhelyek megőrzése, bölcs hasznosításuk elősegítése megfelelő jogi, intézményi és együttműködési keretek biztosításával. Magyarország 1979-ben csatlakozott a Ramsari Egyezményhez.
Hazánkban 26 terület került fel az Egyezmény hatálya alá tartozó nemzetközi jelentőségű vadvizek jegyzékére, összesen 204 ezer hektár kiterjedésben, amely az ország területének kb. 2,2 százaléka.
Magyarország élen jár a határon átnyúló vizes élőhelyek megőrzésében. Európa négy határon átnyúlóként deklarált ramsari területe közül már eddig is kettő a szlovák-magyar határon húzódott: a Baradla-Domica felszín alatti (barlangi) vizes élőhely, és a Felső-Tisza nyerte el e kitüntető jelölést.


A jósvafői ünnepi rendezvény szakmai programjain a résztvevők áttekintették a szlovák-magyar természetvédelmi kapcsolatokat, különös tekintettel a vizes élőhelyek közös védelmére. Ennek keretében a delegációk képviselői ünnepélyesen aláírták azt a nyilatkozatot, amelyben a Ramsari Egyezmény Titkárságától kapott jóváhagyás alapján egy újabb határon átnyúló ramsari terület létrehozását deklarálták az Ipoly mentén. Magyarország és Szlovákia tehát az Ipoly menti, egymással határosan, de 2001-ben még egymástól függetlenül létrehozott ramsari területeket (Magyarországon 2230 ha, Szlovákiában 410 ha) a jövőben határon átnyúló területként kívánja kezelni: ennek megvalósításához a két ország természetvédelmi szervei a jövőben harmonizálják területkezelési, védelmi, oktatási tevékenységüket.

Egy idén induló Interreg pályázat is ezt a célt szolgálja: A Duna-Ipoly NPI által elnyert pályázat szlovák partnerei az Ipoly Unió és a Duna-menti Erdők Tájvédelmi Körzet. A pályázat során megkezdik a Duna és az Ipoly, továbbá ártereik monitorozását (halak, kétéltűek, hüllők, madarak, vízi makrogerinctelenek és növények). Ezen kívül két tanösvényt alakítanak ki a magyar oldalon (6 táblával a Páskom-legelőn, Dejtárnál, és 8 táblával Drégelypalánknál) és egy tájházat Ipolyszalkán (Szlovákia).

A rendezvény során a KvVM is támogatta a szlovák-magyar határ mentén folyó ismeretterjesztési munkát: a részben holland, részben minisztériumi finanszírozással megjelent, háromnyelvű (angol-magyar-szlovák) ramsari társasjátékot a nemzetipark-igazgatóságok határmenti iskolákhoz fogják eljuttatni.

A magyar delegáció vezetője ezen felül az ünnepség során először bemutatott, és szintén holland anyagi támogatással készült film egy példányát is átadja DVD-n szlovák kollégájának: a film az alpesi gőte és más kétéltűek védelméről szól, és szintén jól felhasználható a környezeti nevelésben. Az alpesi gőte jelentősége azért is kiemelkedő a szlovák-magyar kapcsolatrendszerben, mivel e faj egyben a Kárpáti Vizes Élőhely Kezdeményezés* címerállata. A szlovák nyelvű verzió elkészítését vállalta a szlovák fél.

A Ramsari Egyezmény nemzetközi titkársága által az idei évre javasolt világnapi téma a természetes és természetközeli vizes élőhelyeken folytatott halgazdálkodási módszerek fenntarthatóvá alakítása. Számos országban az emberek napi megélhetését jelenti a halászat, a rákfogás, vagy valamely akvakultúra fenntartása. A rendezvényen előadást hallhattunk arról, hogy hazánkban milyen lehetőségeket jelent a természetesvízi halfauna bölcs hasznosítása, és milyen problémákkal kell szembenézni e területen (pl. invázív halfajok megjelenése, nem őshonos halfajok illegális betelepítése természetes vizeinkbe).

A rendezvény hivatalos részének lezárásaként a Nemzeti Fejlesztési Terv (Új Magyarország Fejlesztési Terv) keretében vizes élőhelyek rekonstrukciójára, természetvédelmi kezelésére a közeljövőben várhatóan rendelkezésre álló pályázati lehetőségekről láthattunk előadást. Ebéd után az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság szervezésében a Vörös-tó és Jósvafő közötti középtúrán vehettek részt az érdeklődők, és megismerkedhettek e határon átnyúló, felszín alatti vizes élőhely szépségeivel.



* A Kárpáti Vizes Élőhely Kezdeményezésről


A Kárpáti Vizes Élőhely kezdeményezés Magyarország tekintetében az Északi-középhegység vizes élőhelyeit érinti. A Kárpáti Egyezmény és a Ramsari Egyezmény keretein belül, a két egyezmény célkitűzéseit ötvözve igyekszik e régió vizes élőhelyeit, azok természeti értékeit megőrizni közös projektek, nemzetközi együttműködés segítségével. Az együttműködés szerves eleme a magyar-szlovák természetvédelmi kapcsolatrendszernek.

A Ramsari Egyezmény keretében a Kárpáti Vizes Élőhely kezdeményezés egy Szlovákia által indított és Norvégia által finanszírozott projekttel indult meg 2003-ban. Ennek során elkészült a Kárpátok régiójában található jelentősebb vizes élőhelyek adatbázisa, amelyet a szlovák fél az Egyezmény európai tagországainak 2004-es találkozóján mutatott be. 2005-ben szakértői találkozót szerveztek Ausztriában, amelyen a Duna-Ipoly NPI és a Bükki NPI szakemberei vettek részt. 2007. február 8-9-én pedig Pozsonyban szerveznek egy Kárpáti Ökológiai Hálózat szemináriumot, amelyen a KvVM is képviselteti magát.