A csólyospálosi földtani feltárás, illetve az itt található földtani képződmény által képviselt természeti érték világviszonylatban is jelentős. Hasonló jelenség, illetve képződmény csupán néhány helyről (Kalifornia, Dél- és nyugat-Ausztrália) ismert a nagyvilágból.

A feltárásban tanulmányozható dolomitiszap, illetve a 20-60 cm vastag padot alkotó dolomitos mészkő geológiai léptékben fiatal képződménynek számít; a kb. 10 000 évvel ezelőtt kezdődött holocén korban alakult ki igen magas sótartalmú felszíni, illetve felszínalatti vizek áramlása során az oldott karbonát-tartalom kiválásával.

A földtani feltárás egy mára felhagyott kézi művelésű bánya helye. Hasonló bányák – ahol a kb. fél méter vastag talajréteg elhordása után kéziszerszámokkal fejtették a kőzetet – korábban elterjedtek voltak a Duna-Tisza közének e szegletében.
Az olcsón elérhető építőanyagot tanyasi és falusi házak, gazdasági épületek alapozásához használták fel.

A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság (KNPI) a földtani bemutatóhely kialakításával a természetvédelmi területnek a földtani kutatásban, oktatásban és ismeretterjesztésben betöltött szerepét kívánja erősíteni, illetve mindezekhez megfelelő feltételeket kíván biztosítani. Ennek érdekében megtörtént a bemutatóhely rendezése, tájékoztató tábla elhelyezése, illetve a biztonságos és irányított bemutatást lehetővé tévő pallósor, híd és sétaút létesítése.

A földtani bemutatóhely átadása (Dr. Vajna Tamásné, a KNPI igazgatója és Á. Fúrús János, Csólyospálos polgármestere)

A földtani bemutatóhely fokozottan védett természeti területen helyezkedik el. A természetvédelmi hatóság külön engedélye nélkül a terület csak a helyszínen kialakított pallósoron és sétaúton látogatható!

A Csólyospálosi földtani feltárás természetvédelmi terület elhelyezkedését bemutató térkép (pdf) 



A földtani bemutatóhely ünnepélyes átadását megelőző konferencián Á. Fúrús János, Csólyospálos polgármesterének és Dr. Vajna Tamásné, a KNPI igazgatójának köszöntőjét követően Dr. Fodor Ferenc muzeológus, néprajzkutató (Móra Ferenc Múzeum, Szeged) Csólyospálos történetét vázolta fel, ezt követően Dr. Béres Mária régész, a szentesi Koszta József Múzeum igazgatója a ”réti mészkőnek” a különböző történelmi korokban történt hasznosításának emlékeit mutatta be, végül Dr. Molnár Béla egyetemi tanár (SZTE TTK Földtani és Őslénytani Tanszék) a feltárás földtani tudományos jelentőségét ismertette.

A konferenciát követően a résztvevők megkoszorúzták Dr. Mucsi Mihálynak, a védetté nyilvánítás kezdeményezőjének sírját a csólyospálosi temetőben.