„A nagyragadozók hosszútávú védelmének megalapozása Magyarországon” című LIFE Nature program 2006-ban lezárult. Mivel a farkas és a hiúz is szerepel az Európai Unió élőhelyvédelmi irányelvének II., illetve IV. mellékletében, a két nagyragadozó faj hazai populációjának monitorozását a pályázat lejártával az irányelvben meghatározott feladatok keretében tárcánk, az érintett nemzeti parkigazgatóságok és a Magyarországi Nagyragadozókért Alapítvány bevonásával, napjainkig is folytatja. Ennek során az Északi-középhegységben élő hiúz- és farkas állományok éves, rendszeres nyomkövetése mellett, a populációk összehasonlító genetikai vizsgálatára, és fotócsapdás azonosításra is sor került.

Fotócsapdás felvétel hiúzról a Börzsönyben (Darányi László felvétele)

A Vidékfejlesztési Minisztérium Természetmegőrzési Főosztályának szakmai és szervezeti koordinációjában három igazgatóság, a Duna-Ipoly-, a Bükki- és az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság mintegy 18 szakembere keresi évek óta a rejtett életmódú ragadozók nyomait, figyeli előfordulását, állományalakulását. A jelen program keretében elvégzett úttörő jellegű genetikai vizsgálatok igazolták például azt is, hogy a hazai farkasok a szlovákiai és a dél-lengyelországi törzspopulációk peremállományait alkotják, így állományadataik szoros összefüggésben vannak ezek populáció-változásaival.

Fiatal farkas nyomai az Aggteleki Nemzeti Parkban 2012. novemberében

(Bakó Botond felvétele)

2012. november végén az Európai Bizottság LIFE ellenőre, dr. Peter Bezák úr ismerkedett a korábbi LIFE program máig tartó hatásaival, generatív jellegével az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság területén. A látogatás alkalmával részletesen megismerkedhetett azzal, hogy 2006 óta milyen monitorozási és állományvédelmi tevékenységeket folytattak a nemzeti park igazgatóságok, milyen új tudományos eredményekkel gazdagították a két nagyragadozó faj hazai viszonyairól szóló ismereteinket. Külön tájékozódhatott arról, hogy milyen határon átnyúló magyar-szlovák szakmai kapcsolatok, programok segítik a hazai állományok hatékony védelmét. Mint fogalmazott, a nagyragadozók mintegy hidat képeznek a természetvédelemért felelős magyar és szlovák állami szervezetek, kutatóintézetek és civil szervezetek között.

A nagyragadozók bizottsági ellenőrzésének terepi egyeztetése a Zempléni Tájvédelmi Körzetben

(Bakó Botond felvétele)

A különböző programok eredményeinek ismertetése mellett lehetőség nyílt az aggteleki és a zempléni nagyragadozók által használt élőhelyek terepi megismerésére is. Szabó Ádám, az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság szakemberének segítségével egy fiatal farkas nyomai is megfigyelhetőek voltak a terepi bejárás során

Dr. Peter Bezák úr a nagyragadozós program eredményeiről, további kilátásairól, a hazai szakemberek felkészültségéről és elhivatottságáról a legnagyobb elismeréssel szólt.

A magyarországi programok eredményei is szerepelnek majd a jövő évben megjelenésre váró, az európai nagyragadozók helyzetét összegző és értékelő bizottsági tanulmányban.