Ugrás a tartalomhoz

A Kis-Balatonon tartotta ülését a Ramsari Egyezmény Magyar Nemzeti Bizottság

2012.10.27.
A Ramsari Egyezmény Magyar Nemzeti Bizottság rendszeres szakértői ülései javaslattevő jelleggel járulnak hozzá az állami természetvédelem hatékony működéséhez. A bizottság tagjai sorában a magasan képzett szakértők, kutatók mellett helyet foglalnak a döntéshozói státusszal rendelkező szakágazati vezetők is. A 2012. október 17-én megtartott ülésen, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság fenékpusztai kutatóházában dr. Rácz András, Környezet- és természetvédelemért felelős Helyettes Államtitkár és dr. Dévai György a Bizottság elnöke köszöntötte a tagokat.

Az ülés során részletes beszámoló hangzott el a Részes Felek 11. konferenciájáról, és annak vizes élőhelyek természetvédelmi kezelésére, kilátásaira vonatkozó kérdéseiről is.

Külön előadás foglalkozott a hazai jogszabályok által nem védett, de közösségi jelentőségű kárókatona-állomány magyarországi és európai szintű kezelésének fejleményeivel. A nagy kárókatona robbanásszerű állománynövekedése nemcsak a halastavi gazdálkodásban jelenthet komoly gondokat, hanem a természetes vizek halállományát, egyes sérülékenyebb fajok populációit is komolyan veszélyeztetheti. A halastavak környékéről ugyanis a sikeres riasztást, vagy a tavak befagyását követően gyakran a folyó vizeink mellé húzódnak az őszi-téli hónapokban a kárókatonák, és a vermelő halak jelentős állományait károsíthatják.

 

A Bizottság ezek után részletesen tárgyalta a Kis-Balaton ramsari területet érintő legújabb vízügyi fejlesztés természetvédelmi vonatkozásait.

Az előadások ismertették az előzményeket: először az 1970-es években merült fel a Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer megépítésének gondolata, amikor a fokozódó tápanyagterhelés hatására a Balaton vízminősége veszélybe került. 1979-ben született döntés a Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer létrehozásáról. Pénzügyi okok miatt az építés nem követte az előre meghatározott ütemet, ezért a Balaton vízminőségének érdekében szükségmegoldás született, elárasztásra került egy 16 km2-nyi terület (Ingói-berek), az akkori elgondolások alapján ideiglenes jelleggel. A kialakítási munkálatok végül a forráshiány miatt le is álltak, így a tervezett rendszer megvalósítása nem történt meg. A Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer tervezési munkái 2007 elején kezdődtek el újra. A Kis-Balaton Vízvédelmi rendszerének II. üteme kialakítása során a vízminőség-védelmi érdekek mellett az ökológiai és a természetvédelmi szempontok is jelentősen felértékelődtek. Olyan új élőhelyek kialakítására kerül sor, amely a vízi szervezetek, halfajok, kétéltűek, hüllők mellett a vízimadárfajok tucatjainak teremt új életteret. A projekt kivitelezése az ökológiai szempontok minél hangsúlyosabb figyelembevételével folyik.

Sáv bezárása