Bizonyos madárfajok állománya jelentősen csökkent, ezért felkerültek a védett fajok listájára. A jövőben oltalom alatt áll a hazánkon átvonuló csörgő és kerceréce. A menyét, mint a mezőgazdaság szempontjából is fontos pocok- és egérpusztító, szintén kiérdemelte a védetté nyilvánítást.

Vadászható lesz ellenben a jövőben a nyári lúd, ugyanis az elmúlt évtizedekben olyan mértékben megnövekedett a hazai nyárilúd-állomány, amely időnként már komoly gondot jelentett a szántóföldi növénytermesztésben. A mezőgazdasági károk mérséklése érdekében korlátozottan és szigorú feltételek mellett vadászható lesz ez a faj.

A módosítással egyszerűsödik néhány szabály a trófeák behozatalával kapcsolatban. A könnyítés kizárólag olyan fajokra vonatkozik, amelyek Magyarországon nem honosak, vagy már gyakorlatilag eltűntek, más európai országokban viszont nagy állományban élnek. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy míg a hazánkban kóborlóként előforduló barna medve itthon fokozott védelmet élvez, addig a külföldön jogszerűen elejtett példány trófeáját be lehet hozni az országba.

A rendelet emellett védelmet biztosít azoknak a gerinctelen állatoknak, amelyeket nagyban fenyeget az illegális kereskedelem, és óvja a 2001 óta hazánkban újonnan előkerült és veszélyeztetett növény- és állatfajokat is. Az új szabályozás védi azokat az állatcsoportokat is, amelyek kiemelt szerepet játszanak a növények biológiai sokféleségének megőrzésében, a beporzásban és a vízi ökoszisztémák működésében.

A módosítás kiterjedt a védelemben részesülő fajok listájának az uniós természetvédelmi irányelveknek való teljes körű megfeleltetésére, valamint a fajok aktuális veszélyeztetettségi helyzetére és az új rendszertani és tudományos eredmények alapján történő felülvizsgálatára is.

Utóbbi körbe sorolható egyes közösségi jelentőségű fajok védelmi helyzetének erősítése, a nemzetközi kereskedelemmel és gyűjtéssel veszélyeztetett fajok, valamint a hazánk területéről újonnan előkerült kis állománnyal rendelkező, veszélyeztetett fajok védelem alá helyezése. Az elmúlt időszakban tovább növekedett a nemzeti és nemzetközi piacokon a kereslet néhány ritkulóban lévő növény- és állatfaj, különösen rovarfaj iránt. A Schengeni Egyezményhez való csatlakozásunk miatt határaink nyitottakká váltak a külföldről érkező gyűjtők számára, így e fajok jogi védelme kulcsfontosságú kipusztulásuk megakadályozásában.

A fajok természetvédelmi értékének felülvizsgálata is szükségessé vált, mivel társadalmi értékjelző szerepük erősen meggyengült, és nem volt elég erős a szabálysértések esetében a gyűjtéssel/károkozással okozott tevékenység kapcsán a visszatartó erejük sem.

Kiemelendő újdonság, hogy védelemben részesülnek egyes, a biológiai növényvédelemben, ökológiai, illetve biogazdálkodásban fontos állatcsoport képviselői (pl. hangyalesők, csőrös rovarok, futóbogarak) is.

A védelemben részesülő fajokat tartalmazó mellékletek szerkezetükben megújultak, a fokozottan védett és védett fajok – rendszertani sorrendet követve – együttesen kerültek feltüntetésre, amely alapján könnyen áttekinthető, hogy egy adott csoporton belül mely fajok és milyen szintű védelmet élveznek.

A rendelet mellékletein a fajok nevezéktana a legújabb, már elfogadott tudományos besorolást és osztályozást követi.

A 100/2012 (IX. 28.) VM számú rendeletmódosítása a Magyar Közlöny 2012. évi 128. számában jelent meg, mely letölthető a  www.magyarkozlony.hu oldalról.

A pannon bennszülött magyar zörgőfű (Crepis pannonica) (bal oldali fotó: dr. Sramkó Gábor), a taxonómiailag tisztázott volgamenti hérics (Adonis volgensis) (középső fotó: Bata Kinga) és az újonnan kimutatott Bertoloni-bangó (Ophrys bertoloni) (jobb oldali fotó: dr. Molnár V. Attila) is ezentúl fokozott védelmben részesül.

A hír kezdő fényképe a hazai flórájára nézve újonnan felfedezett sztyepreliktumot, a keleti bazsarózsát (Paeonia tenuifolia) ábrázolja, amely a jelenlegi módosítással fokozott védelmet kapott (fotó: dr. Sramkó G.)

Középső fénykép: ürge (Spermophilus citellus) (Fotó: dr. Váczi Olivér)