Ugrás a tartalomhoz

Apóka-barlang

Adatok

Kataszteri szám: 4840-57

Hossz: 22 méter

Vertikális kiterjedés: 3,80 méter

Mélység: 1,30 méter

Magasság: 2,50 méter

Település: Esztergom

Hrsz: 01080/4

Védettség: védett

Látogathatóság: fokozottan védett területen nyíló

NP Igazgatóság: Duna-Ipoly NP Igazgatóság

Hatóság: Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Tatabányai Járási Hivatal

Kutatási engedélyek száma: 0

A barlang által érintett bibliográfiák

Terület elhelyezkedése

További információk

Az Apóka-barlang a Csévi-szirtek legészakabbra található barlangja. A felső-triász dachsteini mészkőben kialakult 22 méter hosszú szűk barlang karsztvízszint alatti oldódással keletkezett. 1, 3 m széles, 0, 8 m magas bejárata meredek hegyoldalban tagolt sziklafal tövében nyílik 494m tszf. magasságban, a Medina-barlangtól 355°-ra 14 méterre 3 méterrel alacsonyabban. A nagyrészt száraz barlang nehezen járható három komoly szűkület is megnehezíti a bejárását. Aljzatát humusz és kőzettörmelék borítja, falain kondenz borsókövet, helyenként cseppkőbekérgezést, kis függőcseppköveket és cseppkőzászlót látni. Élővilága pókokból, rovarokból, csigákból áll, a bejárati részen az aljzatot avar és növénytörmelék borítja, valamint fák gyökerei nyúlnak be. Az Ariadne Karszt- és Barlangkutató Egyesület tagjai találták, majd kisebb bontással fedezték fel jelenlegi hosszában.
A bejárat után néhány méterrel a járat derékszögben jobbra kanyarodik, mivel a barlangot itt mindkét irányban hamar elszűkülő hasadék metszi, ami járhatatlanul ugyan, de valószínűleg elvezet a Medina-barlang bejáratához. A hasadék vége előtt balra szépen oldott szűkületet találunk, amin kis tágítás után először az Ariadne Barlangkutató Egyesület tagjai préselődtek át 1997-ben, feltárva ezzel a barlang máig is ismert részeit. Az első átjutó Szabó Evelin után elnevezett E-pont már alaposan megdolgoztatja a testesebb barlangászokat, már ha egyáltalán célja valakinek, hogy bejárja ezt a barlangot. A szűkület után egy kis fülkében állhatunk fel, ahonnan balra megy tovább a járat, hamar leszűkülve. Balra felfelé 2, 5 m magasra vezet fel egy szűk kis kürtő, aminek felső részén, ha felmászunk egy szarvas lábszárcsontot láthatunk, amit valami ragadozó hozhatott be. Lent a járat újból élesen balra kanyarodik, ahol egy szűk hasadékkal találjuk magunkat szembe. Itt már komolyabb préselődésre számíthatnak azok, akik mindenáron meg akarják nézni a végpontot. Ez az akadály a Mogyorótörő nevet kapta. A további poros aljzatú kúszva járható hasadékban néha nyüzsögnek a rovarok. Ha a Huszaskának elnevezett szűkületen is átmegyünk, kicsit megnyugodhatunk, mivel a végponton meg lehet fordulni, így nem kell a legtágasabb részén is 20 centis lukat hátrafelé araszolva megtennünk. A barlang szabadon, alapfelszereléssel megtekinthető.

Kutatási törzslap

csoport év ft ge mo hi kl Rn gf ős rg bi de tk fo bl egyéb
ARIADNE KBE 1998 + + +

Térkép

Galéria

Térkép

Galéria

Sáv bezárása