Ugrás a tartalomhoz

Védett természeti területek

Budapesti botanikus kert természetvédelmi terület

Adatok

Törzskönyvi szám: 75/TT/60

Megye: Budapest

Település: Budapest 08. ker.

Védettségi szint: országos jelentőségű, egyedi

Védelmi kategória: természetvédelmi terület

Kiterjedése: 2,70 hektár

Ebből fokozottan védett: 0 hektár

Hatályba lépés éve: 1960

A védett természeti terület által érintett földrészletek listája

Terület elhelyezkedése

További információk

   A Budapesti Botanikuskert jelentős botanikai, dendrológiai tudománytörténeti és oktatási értéket képvisel. Műemléki-kerttörténeti szempontból is indokolt a védelme.
 
  A Pázmány Péter alapította Nagyszombati Egyetem 1770-ben létrehozott füvészkertjének növényei 1775-ben – az egyetem Budára telepítésével – átmenetileg Wintner Jakab (a kémia és a botanika első tanára, a füvészkert létre hozója) saját kertjében kapnak helyet.
 
  A botanikus kert jelenlegi helyét 1847-ben foglalja el a 10 hektáros pesti első angolkert megvásárlása révén. Területe a később kialakított úthálózat, majd – beépítések miatt csökkent mintegy 3 hektárra. A füvészkert új helyén már a magyar dendrológiai tájképi kertkialakítás elvei szerint – valószínűleg Pollack Mihály tervei alapján létesült. Ma mintegy 6 500 növényfajt és változatot tartalmaz.
 
A kert növényanyaga ma hat csoportba sorolható:
  1. Rendszertani bemutató – a Soó-féle fejlődéstani rendszerben mintegy 1000 fajt mutat be.
  2. Üvegházak – a trópusi és szubtrópusi növényekből körülbelül 3-4000 fajt ismertet.
  3. Arborétum – a kert legidősebb és legértékesebb része , amely jelenleg mintegy 800 fa- és cserjefajt őriz.
  4. Növényföldrajzi csoportokban bemutatható alpesi kert, a Kárpátok és a Kaukázus növényvilága, az Alföld, a Dunántúl, az Északi-középhegység, valamint a Mecsek jellemző növénytársulásai.
  5. Mezőgazdasági növénycsoport – a legfontosabb élelmiszeripari, kertészeti, ipari és gyógynövényeket mutatja be.
  6. Biológiai csoportok – a szaporodás különböző formáit, elterjedést érzékeltetik.
 
Sakura piknik a Füvészkertben
 
  A sakura virág a cseresznyevirágzás ünnepének jelképe.

  Áprilisban a Füvészkertbe látogatók letelepedhetnek a fűre, a padokra, és elmélkedhetnek a virágzó cseresznyefák árnyékában.Ez a sakura piknik ideje.
 
Hanami Japánban
 
  A virágnéző ünnepségeket (japánul hanami) az egész országban mindenütt megtartják, a virágzás idejétől függően néhány hét eltéréssel. A cseresznyevirágok nagyon érzékenyek és finomak, alig néhány napig lehet megtekinteni a virágzó fasorokat, utána a virágszirmok lehullanak. Ezt a pár napot a japán emberek alaposan ki is használják. Van, aki családostul, van, aki a munkahelyéről, kollégákkal vonul ki egy közeli parkba, vagy kirándulóhelyre, ahol leterítenek egy pokrócot, ételt és italt visznek magukkal, esznek, isznak, tréfálkoznak, énekelnek, esetleg régi táncokat járnak, azaz egy piknikkel ülik meg a tavasz beköszöntét.
 
  A cseresznye virágzásának látványosságát kiemeli, hogy a lombfakadás előtt nyílnak a virágok, hatalmas, tömött gömbökben borítják a nemrég még kopár vesszőket. A sakurákat csak szépségük miatt nemesítik, fehér vagy rózsaszín árnyalatú, 5 vagy több szirmú virágaik szerint osztályozva több fajtájuk is létezik, pl. a `Shirotae`, vagy a `Mikumura gaeshi`.
 
  A sakura nagyon sok művészeti alkotás témája, rengeteg vers és dal örökíti meg e nemes növényt. A virágnak szimbolikus jelentése van, mivel a virágok rövid élete a tisztaság és egyszerűség eszményét tükrözi.
 
Hanami a Fűvészkertben
 
  Április közepén-végén a Füvészkertbe látogatók letelepedhetnek a fűre, vagy a padokra, és akár piknikelhetnek is, miközben gyönyörködnek a virágzó cseresznyefákban (időjárástól függően). Ha kedvük támad, írhatnak haikut. Tavalyi nagysikerű pályázata alapján a Füvészkert idén is meghirdette a haiku-író pályázatot. A cseresznyevirágzás alatt a kertbe látogatókat teával kínálják, a gyerekek részére  origami hajtogatást is szerveznek.
 
 
Fotók: Sinkóné Póka Mária

Galéria

Galéria

Sáv bezárása