Ugrás a tartalomhoz

sötét hangyaboglárka (zanótboglárka)

Adatok

Magyar név: sötét hangyaboglárka (zanótboglárka)

Latin név: Maculinea nausithous (Phengaris nausithous)

Tágabb kategória, magyar: Ízeltlábúak (törzs)

Tágabb kategória, latin: Arthropoda (phylum)

Szűkebb kategória, magyar: Lepkék (rend)

Szűkebb kategória, latin: Lepidoptera (ordo)

Fokozottan védett: nem

Természetvédelmi érték: 50 000 Ft

Védetté nyilvánítás éve: 1982

Védelmet biztosító jogszabály melléklete: 2. melléklet

Egyezmények: Bern II.

További információk

Boglárkalepke-félék családja (Lycaenidae)
 
 
Zanótboglárka vagy Sötét hangyaboglárka (Maculinea nausithous, Syn.: Lycaena arcas, )
A szárnyfesztávolsága 35-38 mm. Szárnyainak fonákja sötét csokoládébarna, szürke árnyalat nélkül, és csak a szemfoltsor díszíti, a szegélyfoltsor teljesen hiányzik. A hím szárnyainak felszíne kék, szegélye széles. A nőstény majdnem teljesen barnásfekete, csak a tőtéren van némi kék behintés. A nőstény felszíni kék behintésének mérete és intenzitása változhat.
Hasonló fajok: A vérfű-hangyaboglárka (Maculinea teleius) és szürkés hangyaboglárka (Maculinea alcon). Legfontosabb elkülönítő-bélyegei: igen sötét barna fonák, valamint a redukálódott szegély melletti ocella-sor.
Európa középső sávjában Közép-Ázsiáig terjedt el, hazánkban a Dunántúl nyugati részén él, a Bakonyban, valamint az Őrségben. Élőhelyei sík-, domb- és hegyvidéki mocsárrétek, ahol tápnövénye megtalálható.
A hernyó tápnövénye az orvosi vérfű (Sanguisorba officinalis). A nőstény a petéit az orvosi vérfű (Sanguisorba officinalis) virágjába rakja. A hernyók itt élnek, erősen kannibálok. Később a földre ereszkednek, ahol a hangyák (Mymica spp.) begyűjtik őket, és bolyaikba hurcolják. Ott kakukk-módon hangyalárvákkal és bábokkal táplálkoznak. Imágója július elejétől augusztus végéig repül, a rajzási csúcs július közepére esik.
 
Leírás forrása:
Bálint Zsolt & Gubányi András & Pitter Gábor (2006): Magyarország védett pillangóalakú lepkéinek katalógusa. A Magyar Természettudományi Múzeum gyűjteménye alapján – Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest. 136 pp.
Gozmány László Dr. (1968): Nappali lepkék – Diurna in Magyarország Állatvilága – Fauna Hungariae XVI. kötet – Lepidoptera, 15. füzet. Akadémia kiadó, Budapest.
www.macrolepidoptera.hu
http://kitaibel.hu/lepidopterology/
 
Kép(ek) forrása:
http://kitaibel.hu/lepidopterology/nappali/page80a.html
 

Fajok elterjedése

Galéria

Galéria

Sáv bezárása