Ugrás a tartalomhoz

őzlábgalóca

Adatok

Magyar név: őzlábgalóca

Latin név: Amanita vittadinii

Tágabb kategória, magyar: Bazidiumos gombák (törzs)

Tágabb kategória, latin: Basidiomycota (phylum)

Szűkebb kategória, magyar: Lemezesgombák (család)

Szűkebb kategória, latin: Agaricaceae (familia)

Fokozottan védett: nem

Természetvédelmi érték: 5 000 Ft

Védetté nyilvánítás éve: 2005

Védelmet biztosító jogszabály melléklete: 9. melléklet

További információk

Rövid jellemzés:
A nagy termetű, fehér színű, gyapjas, pikkelyes kalapú és tönkű, jól fejlett gallérral rendelkező galócafaj nitrofil gyeptársulásokban, legeltetett he¬lyeken fordul elő.
 
Leírás:
Kalapja 5–15 cm átmérőjű, félgömb alakúból kiterülő, fehéres alap¬színű, fehéres, majd szürkés nemezszerű, durva pikkelyekkel díszített. Kalapbőre középen cserepesen felrepedezhet, pereme csipkézett. A lemezek szabadon állók, fiatalon fehéresek, idővel sárgás árnyalatúak lesznek. A tönk 8–15 × 1,5–3 cm, hengeres, tövénél bunkós vagy orsószerűen elvékonyodó, a hártyás gallér alatt egész felületét sűrűn borítják durva, elálló, gyakran sorokba rendezett pikkelyek. Húsa vastag, fiatalon kemény, később megpuhuló, fehér színű, karfiolra emlékezte¬tő szagú és enyhe ízű.
 
Fogyaszthatóság:
Ehető, de nincs étkezési értéke.

Életmód:
Talajlakó szaprobionta.
 
Élőhely:
Májustól októberig, nitrofil jellegű gyepekben, szikes vagy homokos legelőkön, felhagyott mezőgazdasági kultúrákban terem. Mérsékelten melegkedve¬lő faj.
 
 
Összetéveszthetőség:
A fajt leggyakrabban a bocskor nélküli fehéres színű galócákkal lehet összetéveszteni. A cafrangos galóca (Amanita strobiliformis) kalapján az általános burok maradványai odanyomottak, a tönkön található gallér (részleges burokmaradvány) pedig vattaszerű, múlékony. A tüskés galóca (Amanita echinocephala) burokmaradványai a kalapon és a tönk tövénél elálló, piramis alakú pikkelyekből állnak és lemezei jellegzetesen zöldes árnyalatúak. Mindkét faj me¬szes talajú lomberdőkben fordul elő. A szintén réteken, legelőkön termő csipkés őzlábgomba (Macrolepiota excoriata) kalapja a közepén jellegzetesen púpos, pik¬kelyezettsége rásimuló, tönkje sima felületű és gallérja fiatalon felálló.
 
Földrajzi elterjedés:
Európából és Észak-Afrikából ismert. Európában főleg a mediterrán és a szubmediterrán területeken elterjedt (GALLI 2001). Közép- és Nyu¬gat-Európában nagyon ritka gombafaj. Magyarországon, egyes területeken nem ritka.
 
Veszélyeztetettség oka hazai és nemzetközi szinten:
A faj Európában csak helyenként gyakori és hazánkban van egyik legjelentősebb állománya. A hagyomá¬nyos legeltetéses gazdálkodás felhagyása miatt a legelők területének csökkenése következtében veszélyeztetett.
 
 
Forrás:Mikológiai közlemények Clusiana Vol. 45. No. 1-3. (2006) 

Fajok elterjedése

Galéria

Galéria

Sáv bezárása