Ugrás a tartalomhoz

Védett fajok

gyapjas rózsa (beleértve a szentendrei rózsát)

Adatok

Magyar név: gyapjas rózsa (beleértve a szentendrei rózsát)

Latin név: Rosa villosa (incl.: Rosa sancti-andreae)

Tágabb kategória, magyar: Zárvatermők (törzs)

Tágabb kategória, latin: Angiospermatophyta (phylum)

Szűkebb kategória, magyar: Rózsafélék (család)

Szűkebb kategória, latin: Rosaceae (familia)

Fokozottan védett: nem

Természetvédelmi érték: 10 000 Ft

Védetté nyilvánítás éve: 1988

Védelmet biztosító jogszabály melléklete: 1. melléklet

További információk

Szinoníma: Rosa villosa L. var. sancti-andreae (Deg. et Trtm. ex Jáv.) Soó
 
 
Termet: 0,5–2 m Életforma: Microphanerophyta
Leírása:
0,5–2 m magas, sűrűn sarjadzó, egyenes hajtású cserje. Karcsú tüskéi hosszúak. A levélkék nagyok (3–6 cm hosszúak és 1,6–3 cm szélesek), színükön kékesszürkés-zöldek, fonákukon fehéres-szürkészöldek, erősen molyhosak. Többnyire magános virágai sötét rózsaszínűek; a szirom felső éle világos mirigyektől rojtos. Gömbölyded csipkebogyója igen nagy, sertékkel és mirigyekkel borított, éretten hamvas sötétbordó színű. A kocsány kb. akkora, mint a termés. A csészelevelek tartósan a termésen maradók. (A rózsák között legkorábban, augusztusban érik.)
 
Virágzása:
május / VIII – IX (– X.)
 
Élőhelye:
Kultúrmaradvány faj; szőlőhegyeken, temetőkben találhatjuk meg.
 
Előfordulása:
Endemikus flóraelem.
Visegrádi-hegység, Taktaköz.
 
Megjegyzés:
A többi molyhos levelű rózsafajtól nehezen különíthető el, felismeréséhez pontos határozás szükséges. A többi hasonló megjelenésű fajnál a kocsányok 1,5–3-szor hosszabbak, mint a csipkebogyó, csészeleveleik az érés végére lehullanak.
 
Veszélyeztetettsége: V: 5; H: 4; I;
 
 
Forrás:
Bartha Dénes, in Farkas Sándor (szerk.) 1999: Magyarország védett növényei. Mezőgazda Kiadó, Bp., Király Gergely-Felföldy Lajos in Király Gergely (szerk.) 2009: Új magyar füvészkönyv. Magyarország hajtásos növényei. Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, Jósvafő.
 

Fajok elterjedése

Galéria

Galéria

Sáv bezárása