Az április 19-én lehullott óriási mennyiségű hó nem csak az itt élő embereket érte váratlanul, hanem a Bükk már tavaszi lombba borult erdeit is.

A vizes hó jobban megtapadt a kilombosodott fák ágain, melyek a nagy terhelés alatt letörtek. A folyamatos havazás okozta hatalmas súly miatt gyökerestől fordultak ki a fák, néhol egész erdőrészek dőltek le.

A közutak, erdei utak, turistautak, valamint az erdőben található épületek felszabadítása, kármentesítése hosszú időt vesz igénybe, az erdőtömbök belsejében keletkezett hótörések fölvételezése pedig csak ezután lesz lehetséges. Ezért amíg ez a feladat nem fejeződik be, addig nem lehet pontosabb információt tudni sem az erdők belsejében futó utak, turistautak állapotáról, sem pedig mindezek természetre gyakorolt hatásáról.

A károk teljes felméréséig csak alapos tájékozódás után ajánlott a nemzeti park erdeiben sétát, túrát tervezni. A Bükk jó néhány kiépített tanösvénye biztonságosan járható, de a turistautak jó részén balesetveszélyes, néhol akár életveszélyes is lehet a túrázás.

A hótörésekkel kapcsolatos további információkról, a biztonságosan járható tanösvényekről a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság honlapján és facebook oldalán lehet érdeklődni.

Április 20-án reggel a Katasztrófavédelem a Természetvédelmi Őrszolgálat segítségét kérte a rendkívüli helyzet megoldásában. A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai napokon keresztül, megfeszített erővel vettek részt a kárelhárítási munkálatokban és az utak szabaddá tételében.

A beköszöntő hideg időjárás, a sok kidőlt fa és a nagy mennyiségű hó jelentős problémát okozott jó néhány korán költő madárfajnál és ezek élőhelyein. Míg az erdő néhány héttel ezelőtt madárdaltól volt hangos, a hóval borított tájon szinte néhány éneklő erdei pintyen és feketerigón kívül nem szólt madár, csendes volt az erdő. A már a fészkeken kotló énekes-, fekete- és léprigók utódai elpusztultak, ugyanígy a már fiókás cinegék költése is meghiúsult sok helyen. Ennek oka az, hogy a havas területen nem volt lehetőségük megfelelő mennyiségű táplálékot keresni. Az örvös légykapók táplálék hiányában lehúzódtak a hegység hóval nem borított területeire. Ezeknél a fajoknál feltehetőn pótköltések lesznek csak, amennyiben a későbbiekben lesz megfelelő mennyiségű táplálék számukra. Ez jelentős hatással lesz  költőállományukra is a hegységben.

A nagyméretű gallyfészkekben költő fajok esetében több helyről van információnk, hogy a már lakott egerészölyv vagy holló fészek kidőlt, emiatt fiókák és tojások pusztultak el.

A hó mellett komoly problémát jelent, hogy 6-700 méteres magasság felett szinte az összes lomb lefagyott a fákon, így az énekesmadarak táplálékbázisa veszélybe került, mivel a táplálékuk jelentős részét kitevő hernyók a lombhoz kötődnek. Amíg újból ki nem hajtanak ezek az erdők, az énekesmadarak számára csak minimális táplálék lesz elérhető, így sajnos költésbe sem fognak addig kezdeni.

A szöveg és a képek forrása a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság