Az agrárminiszter 8/2026. (III. 23.) AM rendelete és 14/2026. (IV. 9.) AM rendelete alapján jelentős mértékben, mintegy 8 500 hektárral bővült a Balaton-felvidéki Nemzeti Park (BfNP) területe. A bővítési terület az egykori Nagyberek hajdani természetes vízi világát és táji, természeti, kultúrtörténeti értékeinek gazdagságát megidéző és részben még ma is őrző tájrészletekre, valamint a Balaton déli oldalán fennmaradt legnagyobb összefüggő tóparti nádasra terjed ki.

A bővítéssel az 1977-ben létesített Nagybereki Fehér-víz természetvédelmi terület, továbbá több mint 900 hektárnyi, szintén már korábban is kiemelt természetvédelmi oltalom alatt álló, ún. ex lege védett láp beolvadt a nemzeti parkba. A helyi jelentőségű Balatonmáriafürdői nádasok természetvédelmi terület szintén a BfNP részévé vált.
A bővítés során összesen kb. 6 000 hektárnyi terület kapott újonnan országos jelentőségű védett természeti terület státuszt.

A Balaton, Közép-Európa legnagyobb kiterjedésű édesvízi sekélytava egykor számos részmedencére, öblözetre tagolódott. A Nagyberek egy ilyen részmedence elláposodott maradványa, amelyet az 1800-as évek közepéig még összefüggő vízfelület borított. A hosszanti lapos hátak, vizenyős mélyedések és lápteknők gazdag élővilágnak biztosítanak változatos élőhelyet. A Nagyberek része a Dráva-völgyet és a Balaton-medencét összekötő széles ökológiai folyosónak, amely az ország egyik legnagyobb ilyen jellegű rendszere. A berek a vonuló madárállományok szempontjából is kiemelkedő jelentőségű; madarak tömegeinek biztosít pihenő- és táplálkozóhelyet.
A bővítési terület másik, tóparti része egyike a Balaton legnagyobb összefüggő, emberi zavarásnak kevésbé kitett nádasainak. Csak a tihanyi Sajkodi-öbölben és a Szigligeti-öbölben maradtak fenn hasonló jellegű és adottságú nádasok. A bővítési terület részét képező, csaknem 15 km hosszúságú, 50−150 m széles, csupán helyenként megszakított, összefüggő nádas sáv alapvető szerepet játszik a tó vízminőségének védelmében és természetes élővilága sokféleségének fenntartásában. Az egyhangúnak és egyveretűnek tűnő nádast különböző növénytársulások mozaikja alkotja. A Balaton természetes halfaunájának a nagyméretű nádasok az utolsó jelentős ívó-, ivadéknevelő-, táplálkozóhelyei.

A BfNP bővítése mind a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság (BfNPI), mind a hazai természetvédelem egésze szempontjából jelentős előrelépés.

A bővítéssel a BfNP mintegy 56 700 hektárnyi területe 15 %-kal növekedett. A BfNPI működési területén lévő országos jelentőségű védett természeti területek kb. 74 000 hektárnyi, a tájvédelmi körzeteket és a természetvédelmi területeket is magában foglaló összterületéhez képest is kb. 10 %-os a növekmény. Az érintett terület nagysága és elhelyezkedése alapján a nemzeti park bővítése várhatóan jelentős változást hoz a BfNPI életében, működésében.
Az elmúlt évben a BfNPI (természetvédelmi célú) vagyonkezelésében lévő mintegy 15 500 hektárnyi terület több mint 7 600 hektárral bővült, ami különösen jelentős, majdnem 50 %-os növekedést jelent. Az újonnan a BfNPI vagyonkezelésébe került terület 96 %-a a nemzeti park bővítési területén helyezkedik el.

Az állami természetvédelem utóbbi évtizedére elsősorban a „tematikus jellegű” védetté nyilvánítások voltak jellemzők, amelyek nagyszámú, de kis kiterjedésű területet érintettek. Ide sorolható a mind természeti (földtudományi), mind táji, mind kulturális örökségi jelentőséggel rendelkező kaptárkövek (más néven fülkés sziklák) összes ismert hazai előfordulásának védetté nyilvánítása. Szintén ehhez a megközelítéshez sorolható a kiemelkedő természeti és tudományos jelentőségű földtani alapszelvények és földtani képződmények védetté nyilvánításának 2015-ben megkezdett országos programja.
Az utóbbi időszak védetté nyilvánításainak másik jelentősebb csoportjába a kifejezetten valamely különleges és/vagy veszélyeztetett faj élőhelyének, életfeltételeinek megóvása érdekében történt területi kijelölések tartoznak, pl. a Bajai földikutya- rezervátum természetvédelmi terület 2017-es, a Madarasi Marhajárás természetvédelmi terület 2018-as, vagy a Jáki kardvirágos erdő természetvédelmi terület 2020-as létesítése.

A BfNP bővítésének az előbbi megközelítéseken túlmutató jelentősége, hogy mind jellegéből, mind kiterjedéséből és léptékéből adódóan komplex tájrehabilitáció tervezésére és megvalósítására is alkalmas.

A BfNP nagybereki bővítése alkalmából – a bővítési terület részét képező Ordacsehi-láp területén elhelyezkedő – Berek Világa Látogatóközpontban Rácz András természetvédelemért felelős államtitkár és Balczó Bertalan természetvédelemért felelős államtitkár részvételével 2026. március 26-án megtartott ünnepséget Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes is megtisztelte jelenlétével.

Az ünnepség alkalmával sor került a BfNP bővítésének előkészítésében részt vevő BfNPI munkatársak kitüntetésére.