A programokra előzetes bejelentkezés alapján fogadják a csoportokat. A csoportok létszámát a gyűjteménylátogatásokon, és a rendhagyó foglalkozások egy részén limitálnunk kell. A maximális csoportlétszám ezeken a programokon 20 fő.

A programok időtartama 35–45 perc.

Bejelentkezés személyesen a múzeum Információs pultjánál vagy a 210-10-85-ös telefonszámon.

A három nap részletes programja:

Április 21-én (szerdán)

Vörös Judit: Változatos csúszómászók – A kétéltűek és hüllők színes világa

Megismerkedünk a kétéltűek és a hüllők fontosabb csoportjaival. Milyen változatosak ezek a csoportok? Milyen különleges fajok léteznek közöttük? Milyen veszélyek fenyegetik őket?

Középiskolások számára a rendszerezésükről és ezen belül a genetikai vizsgálatok fontosságáról is beszélünk. Levezetésképpen érdekes történetek várnak a résztvevőkre, az Új-Zélandon és Ausztráliában végzett kutatásokról és az ott élő békákról.

Előadás és interaktív bemutató.

Szél Győző: Színkavalkád – Mitől színesek a rovarok?

A színek keletkezése többféle okra vezethető vissza. A legismertebb ok a festékanyagok jelenléte, amelyek a zöld lombszöcske élénk zöld színét vagy a hétpettyes katicabogár színét adják. Színek festékanyagok nélkül is létrejöhetnek. Nagyon sok rovar színét a fény törését vagy szóródását előidéző mikrostruktúrák adják. A legújabb kutatások eredménye a fotonikus kristály felfedezése. Sokféle élőlény: lepkék, bogarak, madarak, emlősök és halak „alkalmazzák” e különleges szerkezetet színképzésre.

Demonstrációkkal, egyszerű kísérletekkel kísért előadás kerertében ismerkedünk a színek kémiájával és fizikájával.

Gyűjteménylátogatás: Madárgyűjtemény, Őslénytani és Földtani Tár

________________________________________

Április 22-én (csütörtökön)

Papp Beáta: Nemcsak a fa északi oldalán – A mohák sokfélesége

Megismerkedünk a telepes és leveles májmohákkal, valamint a lombosmohákkal. Mohák előfordulnak száraz gyepekben, szikeseken, löszfalakon is, bár többségük a nedvesebb, árnyékos körülményeket kedveli, mint például erdei talaj, sziklafalak, patakok kövei. Bemutatjuk hol, milyen mohák élnek, hogyan alkalmazkodtak a különböző életkörülményekhez? Szó esik a védett fajokról is.

Előadás és mikroszkópos bemutató.

Pifkó Dániel: Magyarország növényvilága és a bioperzitás

Hány növény él Magyarországon? Milyen élőhelyeken élnek növények? Mi különbözteti meg az egyes élőhelyeket egymástól? Milyen környezeti tényezők játszanak szerepet az élőhelyek közötti különbségek kialakulásában? Hogyan hatnak egymásra a növények? Hogyan alakítja át az ember a növények élőhelyét?

Vázlatos áttekintés a hazai élőhelyekről, azok különbségeiről és az itt előforduló növényekről. Természetközeli és ember által kialakított élőhelyek közötti különbségek.

Gyűjteménylátogatás: Emlősgyűjtemény, Embertani Tár

________________________________________

Április 23-án (pénteken)

Rendhagyó órák:

Egri Csaba: Barlangok világa 3d-ben

A barlangok igen sokfélék és változatosak lehetnek. Vannak vízszintes, számtalan mellékjárattal tarkított patakos barlangok, és vannak mély, függőleges aknabarlangok. Szépségüket és sokféleségüket köszönhetik a víz munkájának, amely simára mossa falaikat, vagy a cseppkövek, borsókövek, heliktitek és egyéb barlangi kiválások változatos sokaságának. Megtudhatjuk, hogy miből áll a barlangkutatók élete, és mi minden kell ahhoz, hogy a föld mélyének még ismeretlen titkaira bukkanjunk.

Lenyűgöző térhatású, háromdimenziós vetítés.

Schmidt András: Magyarország madárvilága – madárdalok világa

Rendhagyó barangolásra invitáljuk az érdeklődőket a legismertebb hazai madárfajok hangjainak bemutatásán keresztül. Szó esik majd a mindennapi életünkből, madáretetőről, kertből ismert madarakról és néhány, a magyarság számára emblematikus, de manapság sajnos már csak ritkán, elsősorban a nemzeti parkjainkban megfigyelhető fajról is. Hallhatjuk, hogyan is hangzik a széncinege „kicsit-ér” vagy a sárgarigó „huncut-a-bíró” strófája, és hogy vajon mit is jelenthet maguknak a madaraknak ugyanez a hang.

Bakó Botond: Pelék és mókusok

„Mókus apó is ott sürgött az odúban az újszülöttek körül. Így vette észre Misi fia fekete színű farkát. Bizony elhűlt kissé.- Ejnye, hát ez micsoda? – kérdezte Mókus anyót. – Ennek a kölyöknek nem olyan a farka, mint a többinek.- Hát aztán! Mi bajod van vele? Így született az édeském – felelte Mókus anyó.- Ez bizony nem olyan egyszerű! – vitatta Mókus apó. – Vörös mókusnak vörös a farka. Ha fekete, akkor azt valami rossz varázslat okozza.” (Tersánszky J. J.: Misi mókus kalandjai)

Gyerekkorunk egyik kedves meséjének hangulata időnként még a felnőttkorban is vissza-visszaköszön. S a mesék horizontjáról a valóság talajára ereszkedvén a mókus és pelekutató igyekszik bepillantást nyújtani ezeknek a közkedveltségnek örvendő fán lakó rágcsálóknak az életébe. Miben hasonlít az életük és miben különbözik? Merre járnak számunkra titokzatos éjjeli útjukon a pelék? Mit esznek és mit nem? Hogyan társalognak egymással és miként „veszekednek”? Mi köze a diólikőrnek a pelekutatáshoz? Ilyen kérdésekre is választ kaphatnak a mókusok és pelék iránt érdeklődők ezen az előadáson.

Váczi Olivér: Legyél Te is Vadonleső!

„Ninini: Ott az ürge, Hű, mi fürge, Mint szalad! Pillanat, S odabenn van, Benn a lyukban.”

De, mint bizonyára Te is tudod, kiönteni, mint azt Petőfi „nagybajuszos” embere tehette régen, ma már nem szabad. Hiszen az ürge is, csak úgy, mint egy sor más állat és növény, törvényes védelmet élvez. Mégis, mit kezdhet az ember a hasonló megfigyelésekkel? Ha van távollátó teleobjektíves fényképezőgépe, akkor megörökítheti… de ha nincs? Most itt az alkalom, hogy a megfigyelésből értékes adat váljék, mely a védett fajok megmentéséhez járul hozzá. Hogyan is megy ez? Nem kell mást tenned, mint megfigyelésed helyszínét, időpontját megjegyezned, vagy még jobb esetben feljegyezned és Vadonleső programunk segítségével az Interneten keresztül egy adatlapon rögzítened. És már is önkéntes adatszolgáltató, amatőr természetvédő lettél! Hogy pontosan hogyan, hol, mely állatok, illetve növények esetében van erre már lehetőség, azt mondjuk el, mutatjuk meg ezen a rendhagyó biológiaórán.

Néráth Melinda és Kissné Dóczy Emília: Hazánk őshonos háziállatai

Láttál már fecskehasú vagy vörös mangalicát, lipicai lovat? Ismered a magyar szürkét, vagy a gidránt, pit bull helyett a magyar vizslát? – tehetjük fel ezeket a kérdéseket a kisiskolások számára. Ismeretterjesztő előadásunkban bemutatjuk a magyar őshonos háziállatfajtáinkat, azok jellemzőit, az állatok tartásának különböző módjait és tárgyi eszközeit.

A résztvevők megtudhatják, hogy a nemzeti park igazgatóságok, milyen szerepet töltenek be ezek megőrzésében, fenntartásában.

Az előadás után rövid tesztet szeretnénk kitöltetni a diákokkal. A legjobbakat őshonos plakáttal jutalmazzuk.

Tóth László: Dél-Hevesi Tájegység természeti értékei

Haáz Éva: Állatok és növények nemzetközi kereskedelme (CITES)