A Földművelésügyi Minisztérium Környezetügyért Felelős Helyettes Államtitkárságát szakmai tanácsokkal ellátó, kutatókból és természetvédelmi szakértőkből álló tanácsadó testület a helyszín megtekintése után konzultált a földikutyát érő hatásokról.  A Belügyminisztérium a Honvédelmi és a Földművelésügyi tárca közös fellépése, valamint a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi őrszolgálata és a honvédség kivitelezést végző egységei helyi együttűködésének eredményeéppen a földikutyák élőhelyén a természetvédelmi szempontokat a lehető legnagyobb mértékben figyelembe vevő határzár-megoldás született. A Szakértői Csoport állásfoglalása a jelenlegi helyzetet értékeli és röviden összegzi a faj jövőbeli kilátásait és védelméhez szükséges legsürgetőbb teendőket.

„A Földikutya-védelmi Szakértői Csoport

állásfoglalása a déli határzár építésének délvidéki földikutyára gyakorolt lehetséges hatásaival kapcsolatban a 2015. szeptember 10-i állapotra vonatkozóan

A Földikutya-védelmi Szakértői Csoport tagjai a délvidéki földikutya (Nannospalax montanosyrmiensis) kelebiai állományának déli határzárral érintett lelőhelyén 2015. szeptember 10-én terepi bejárást tartottak. A helyszínen a kezdődő őszi aktivitási periódus megállapítása mellett értékeltük a megépült ideiglenes határzár hatásait. A terepi tapasztalatok, valamint a rendelkezésünkre álló, a határzár készítésével és a jelenlegi kezelésével kapcsolatos információk figyelembevételével, az alábbi állásfoglalást tesszük.

A határzár (GYODA) építése az elengedhetetlen minimális gépjármű forgalmon (növényzet levágása, alapanyagok, szerszámok és munkaerő szállítás, illetve a rendszeres, nem gyakori ellenőrzés), valamint a betonvas oszlopok leverésén túl talajbolygatással, talajmunkával nem járt, jelenleg a határzárnak (az oszlopként szolgáló betonvasakon kívül) talajfelszín alatti része nincs. A határzár mentén új kiszolgáló út nem létesült, az ellenőrzések a korábban használt földúton történnek. A munkálatok a természetvédelmi szempontú ajánlásokkal teljes összhangban folytak, és feltehetően egyetlen délvidéki földikutya egyed pusztulását sem okozták. Megítélésünk szerint a jelenleg tapasztalható feltételek fennállása esetén a létesítménynek nem várható olyan káros hatása a délvidéki földikutya állományra, ami a példányok kimentését és máshová telepítését indokolttá tenné.

Ha további munkálatok, az úthasználat jelentősen gyakoribbá válása, esetleg egyéb, ma még nem jósolható változások történnek az érintett szakaszon vagy a délvidéki földikutya egyéb élőhelyein, az újabb körülmények fényében a földikutyákra gyakorolt hatást újra meg kell vizsgálnunk. A példányok kimentésének, a faj biológiai tulajdonságaiból adódóan, szigorú időbeli korlátai vannak, mely nem független az aktuális időjárástól sem. Az állatok befogására és biztonságos helyre telepítésére az őszi időszakban, csupán néhány hetes, hónapos időszakban van lehetőség.

Fontosnak tartjuk itt is kiemelni, hogy a délvidéki földikutya hazánk kiemelkedő természeti értéke. A faj alacsony egyedszáma és az állományait jelenleg is fenyegető kedvezőtlen hatások miatt – a határzár építésétől függetlenül is – kritikusan veszélyeztetett. Ugyanakkor a délvidéki földikutya kihalástól való megmentése nem igényel jelentős anyagi ráfordítást, hosszú távú megőrzéséhez csupán megfelelő állapotú és méretű élőhelyek biztosítása szükséges. Ez a gyakorlatban 1) a bajai állomány élőhelyének védetté nyilvánítását, illetve 2) a kelebiai állomány élőhelyének bővítését jelenti, mely az élőhelyfoltok közti fás szakaszok gyeppé alakításával valósítható meg. A fenti természetvédelmi beavatkozások a határzár most még nem ismert, de esetlegesen a jövőben fellépő negatív hatásait is ellensúlyoznák.

A délvidéki földikutya megmentéséhez szükséges, fent említett két lépés megvalósítására az érintett felek közötti, jelenleg fennálló párbeszéd és kompromisszum-kész, konstruktív légkör következtében ideálisabbak a feltételek, mint valaha.

Budapest, 2015. szeptember 13.

                                                                                                                                    Dr. Csorba Gábor sk.

                                                                                                                                                  elnök”