A természetvédelmi őrök világnapja – július 31.

A nemzeti parkok és más védett természeti területek (tájvédelmi körzetek, természetvédelmi területek stb.), valamint a védett természeti értékek őrzője világviszonylatban a természetvédelmi őr, angol nyelven a „ranger”.

A Föld egyes országaiban jelentősen eltérő jogállású természetvédelmi őrök feladatkörében a védett természeti területek és értékek őrzése mellett esetenként szerepelnek a kiemelt oltalomban nem részesülő (nem védett) természeti területek és értékek, sőt ritkán más célból védett területek és értékek is (pl. régészeti lelőhelyek és leletek). Ennek megfelelően a működési (illetékességi) területük nem csak a védett természeti területek, hanem hatáskörükben a teljes közigazgatási terület.

Magyarországon a Természetvédelmi Őrszolgálat a nemzeti park igazgatóságok szervezetében működik, amely működés a szolgálat hatáskörében kiterjed az ország teljes területére. Kiemelt feladat azonban a védett természeti területek és a védett természeti értékek őrzése, megóvása, károsításának megelőzése, valamint 2005 óta a régészeti lelőhelyek és leletek védelme.

A Természetvédelmi Őrszolgálat tagjai az állami természetvédelmi őrök, akik jól képzett, túlnyomó többségükben felsőfokú végzettségű, sok esetben többdiplomás szakemberek. Jogállásuk köztisztviselő, és intézkedésre jogosult hatósági személy. Intézkedési jogosultságuk gyakorlatilag a rendvédelmi szervek tagjaiéhoz hasonlóak. Természetvédelmi őrzési feladatukat szaktudásukkal, naprakész területi ismereteikkel és területi fizikai jelenlétükkel látják el. Utóbbi azért hagy maga után kívánni valókat, mert az Őrszolgálat országos létszáma jelenleg csupán 200 fő. Ilyen kis létszám a sokrétű feladatok miatt kizárólag a 10 nemzeti parkunkra is elégtelen.

1 fő természetvédelmi őrre jelenleg átlagosan 46.500 hektár (465 km²) működési terület, azon belül 10.000 hektár országos jelentőségű védett és Natura 2000 terület, valamint 190 régészeti lelőhely jut. A számok maguktól beszélnek. Mértékadó külföldi adatok alapján a terepviszonyoktól, a népsűrűségtől, a gazdasági – társadalmi – kulturális viszonyoktól függően 1000-3000 hektár védett terület őrzése látható 1 természetvédelmi őrrel, amely terület egyébként a legtöbb országban egyben a működési terület. Nálunk a védett területen kívüli működési terület közel négyszerese az egyébként önmagában is kirívó nagyságú védett területnek. A szakmai és őrzési feladatok alapján kalkulálható területi mutatók mellett arról sem szabad elfeledkezni, hogy személyekkel szembeni intézkedéshez legalább páros, gyakran pedig csoportos szolgálat szükséges. A kormányzat céljai között szerepel mindezekért a szolgálat jelentős megerősítése.

A hazai Természetvédelmi Őrszolgálat 2006 óta tagja a természetvédelmi őrök világszervezetének, a Nemzetközi Természetvédelmi Őri Szövetségnek (IRF = International Ranger Federation), amely 1992. július 31-én jött létre. Az IRF a legmagasabb szintű, legrangosabb nemzetközi szakmai szervezet a természetvédelmi őrzés szakterületén. Működésének csúcseseménye a három évenként megtartott világkongresszus, amelynek legutóbb Skócia adott helyszínt. Az IRF skóciai világkongresszusa fogadta el, hogy az alapítás 2007. évi 15. évfordulója alkalmából minden év július 31-ét a természetvédelmi őrök világnapjává nyilvánítja.

Az idők során a világon is változik a természetvédelem koncepciója, alkalmazkodva a változó körülményekhez, az új ismeretek nyújtotta lehetőségekhez, a természetvédelmi célokhoz és érdekekhez. A természetvédelmi őrszolgálatok is egyre újabb kihívásokkal, feladatokkal néznek szembe függetlenül attól, hogy a világ melyik táján és milyen szervezeti keretek között működnek.

A legutóbb megfogalmazott világkongresszusi irányelvek alapján a természetvédelmi őröknek a társadalom, a közvetlen környezetükben élő közösség által elfogadott és támogatott módon, a közösségek aktív bevonásával kell a természeti területek és értékek védelmét megvalósítaniuk a hétköznapok során.

Az egyes országokban ugyan a magyarországinál gyakran kedvezőbb feltételek között végzik tevékenységüket a természetvédelmi őrök, de a működés hazai koncepciója, jogszabályi keretei és az őrszolgálati szervezet nemzetközi viszonylatban kiemelkedő. Mintaként tekintik országunkat abban a tekintetben is, hogy az őrszolgálati feladat- és hatáskör nem korlátozódik a védett természeti területekre, összhangban a természetvédelmi törvénnyel, amelynek egyik jelentős vívmánya a természet általános védelme.

A sokrétű feladatkör a világ minden táján általánosan jellemző a természetvédelmi őrök tevékenységére, akik eltérő szervezeti formában, eszközökkel és lehetőségek között azonos cél megvalósításán, az ember természeti környezetének megőrzésén dolgoznak, nem ritkán kockázatos körülmények között. A növekvő kockázati tényezőt jól jellemzi az a szomorú adat, hogy az IRF tagországaiban 2003 óta 53 természetvédelmi őr hivatásának gyakorlása közben erőszakos cselekmény áldozataként vesztette életét. Magyarországon ugyanezen időszak alatt hét esetben történt természetvédelmi őr mint hivatalos személy elleni erőszakos cselekmény, és öt őrszolgálati gépjármű futóművét rongáltak meg. Az erőszakos cselekmények több mint a felét és a rongálásokat olyan terepmotorosok követték el, akikkel szemben intézkedés történt. Összesen 3 esetben vált bizonyítottá a hivatalos személy elleni erőszak, egy esetben pedig már jogerős bírósági ítélet is született felfüggesztett szabadságvesztés büntetéssel. Mindezek ellenére a természetvédelmi őrök tevékenységét az állampolgárok nagy többsége messzemenően támogatja, és biztató tény, hogy motoros társadalmi szervezetek köréből is egyre többen jelentkeznek polgári természetőri feladatokra. Az állami természetvédelmi őrök munkáját ma már közel hétszáz polgári természetőr segíti.



Dr. Temesi Géza
osztályvezető
KvVM
Természetvédelmi Őrszolgálati és Erdészeti Osztály
06-30-279 65 63