Vissza az előző oldalra
Törzskönyvi szám: 143/TT/77
Megye: Somogy
Település: Csokonyavisonta
Védettségi szint: országos jelentőségű, egyedi
Védelmi kategória: természetvédelmi terület
Kiterjedése: 433,12 hektár
Ebből fokozottan védett: 0 hektár
Hatályba lépés éve: 1977
A terület védelmének célja, hogy a Belső-Somogyra jellemző fás legelőt a hozzá tartozó növény- és állatfajokat megőrizze, valamint lehetőség szerint a legeltetéses, extenzív gyepgazdálkodás feltételeit biztosítsa. A csokonyavisontai fás legelő még őrzi az évszázados hagyásfákat, valamint a savanyú homoktalajokra jellemző növénytársulásokat. A terület védett értékei mellett a fás legelő tájképi értéke is figyelemre méltó.
A terület tengerszintfeletti magassága 120-140 m között változik. E kis kiterjedésű területen belül is érezhető a Belső-Somogyi tájra jellemző változatosság, a homokbuckák és a köztük található mélyedések, laposok váltakozása. A hullámos felszín következtében kialakult erdőtársulások közül még megtalálhatóak a gyertyános-tölgyesek, a cseres-tölgyesek, valamint az égeres liget- és láperdők. A fás legelő az elmúlt századok legelő gazdálkodásának következtében alakult ki, mely során elsősorban szarvasmarhával és disznóval hasznosították a területet. A legeltetéses gyepgazdálkodás megszűnése következtében a nyílt területek aránya folyamatosan csökkent. A megmaradt gyepterületek fenntartása a jövő fontos természetvédelmi kezelési feladata. A fás legelő legfontosabb védett növényfajai közé tartozik a halvány sáfrány (Crocus vittatus), az őszi füzértekercs (Spiranthes spiralis) és a pompás kosbor (Orchis laxiflora ssp. elegans). Gerinctelenek közül említést érdemel a nagy tűzlepke (Lycaena dispar). A madarak közül fontosabb költő faj a fekete gólya (Ciconia nigra), a barna kánya (Milvus migrans), a rétisas (Haliaeetus albicilla), a darázsölyv (Pernis apivorus), a fekete harkály (Dryocopus martius) és a közép fakopáncs (Dendrocopos medius).
Forrás: Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság
Sáv bezárása