Ugrás a tartalomhoz

Védett természeti területek

Somogyvári Kupavár-hegy természetvédelmi terület

Adatok

Törzskönyvi szám: 166/TT/78

Vármegye: Somogy

Település: Somogyvár

Védettségi szint: országos jelentőségű, egyedi

Védelmi kategória: természetvédelmi terület

Kiterjedése: 29,89 hektár

Ebből fokozottan védett: 0 hektár

Hatályba lépés éve: 1978

Működési területével érintett nemzeti park igazgatóság: Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság

A védett természeti terület által érintett földrészletek listája

Terület elhelyezkedése

További információk

  Csaknem három évezrede annak, hogy megtelepedett itt az ember, a bronzkort követően azonban nincsen emlékünk a Kr. sz. utáni XI. századig. A Kupavárhegy feltárt, de elpusztult, egykor hatalmas várfalai – feltehetően – X. századi alapokon, de az Árpád-korban épültek fel. A fennsík északi részén megépített kápolna, amely körül nagy temető volt, Szent István király korában már állt.
 
  A monumentális méretű templomot és a hozzá csatlakozó Szent Benedek-rendi apátság épületeit Szent László király építtette meg, amelyet 1091-ben felszenteltek, sőt az alapító királyt már ide temették 1095-ben. Sírhelyét sikerült azonosítani.
 
  Szent László király akarata szerint a bencés apátság a francia Saint Gilles-i főapátság filiája lett, ahol a XIII. század elejéig csak francia szerzetesek éltek.
 
Somogyváron a középkor jelentős kultikus és kulturális központja alakult ki, s az 1220-as évektől már a vármegye okiratainak első letéteményese is volt. A környék lakói szőlőművesek voltak, akik virágzó gazdálkodást valósítottak meg. A városiak a településen keresztül vezető hadiutat használva élénk kereskedelmet folytattak, az itteni bor Fehérvárra, Budára és Szegedre is eljutott.
 
  A magyar és az európai szellem találkozásának köszönhetően 500 éven át Somogyvár az országrész szellemi-közigazgatási központja volt. A levert Koppány vezér ma élő utódai büszkék arra, hogy szülőfalujuk egykor Somogyország központjának számított.
 
  A gazdag és előkelő apátság a XV. század elején elvesztette királyi kiváltságait, mivel Zsigmond magyar király és német császár a Marczaliaknak adományozta az apátságot.
 
  Az egykori megyeszékhely a XVI. században egyre jelentéktelenebbé válik, utolsó apátját 1553-ban említik, majd a helységet 1556-ban elfoglalják és lerombolják a törökök.
 
  A régészeti feltárás 1972-1989 között folyt, az ásatásokat dr. Bakay Kornél vezette.
 
Forrás: Somogyiak Baráti Köre, Somogy Megyei Múzeumok Igazgatósága
 

Galéria

Galéria

Sáv bezárása