A héten rendezték meg az indiai Gandhinagar-ban a vándorló vadon élő állatfajok védelméről szóló nemzetközi egyezmény (Bonni Egyezmény) 13. döntéshozó ülését, ahol a résztvevő országok kormányzati delegációi döntenek többek között új, veszélyeztetett fajok védelem alá helyezéséről. Hazánk számára kiemelkedően fontos döntés volt a reznek ún. I. függelékbe történő felvétele, amit a jelenlévő országok egyhangúlag támogattak. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy élőhelyén és vonulása során tilos a faj vadászata, hasznosítása és az országoknak fokozott intézkedéseket kell hozniuk védelme érdekében. Bízunk abban, hogy ez nagymértékben hozzá tud járulni e gyönyörű túzokfaj elsősorban ázsiai populációjának megerősödéséhez, ami reményt adhat újbóli hazai megtelepedésének is. A védelem szigorítására vonatkozó javaslatot Spanyolország dolgozta ki. A munkában a magyar Agrárminisztérium szakértői is részt vettek.

A reznek a túzok kistermetű, nagyjából fácánméretű rokona, amely valamikor Magyarországon is költött. Utolsó költését 1973-ban regisztrálták Cserebökényben, azóta mindössze három alkalommal figyelték meg egy-egy kóborló példányát hazánkban. Eltűnésének oka élőhelyének átalakítása, feldarabolódása, amelyben óriási szerepe volt a mezőgazdaság intenzívebbé válásának. A reznek számos környező országból, egész Közép-Európából kipusztult és a még megmaradt európai állományai is erőteljesen csökkennek. Ázsiában a nagy füves sztyeppéken találhatók még meg jelentősebb populációi. Éppen ez ad reményt arra, hogyha amennyiben ezen állományok védelme érdekében erőteljesebb lépéseket tesznek, a faj talán egyszer Magyarországra is visszatérhet.

A reznek mellett olyan veszélyeztetett fajokra terjesztette ki az egyezmény a védelmét, mint az indiai elefánt, a Latin-Amerikában élő jaguár, a szintén túzokféle bengál florikán, valamint több, a fenntarthatatlan mértékű kereskedelmi halászat miatt kritikus helyzetben lévő cápafajok.

Az 1979-ben létrejött Bonni Egyezmény a vándorló fajok összehangolt, nemzetközi védelmét szolgáló keretmegállapodás, melyhez hazánk 1983-ban csatlakozott. Az egyezmény – más nemzetközi egyezményekhez hasonlóan – függelékek segítségével működik. Az I. függelék a veszélyeztetett, ezáltal fokozott védelmet igénylő vándorló állatfajokat tartalmazza, míg a II. függelékben az ún. kedvezőtlen védelmi helyzetű fajok szerepelnek, melyek védelmére a vándorlás útvonalába eső országok közös megállapodásokat köthetnek. Ilyen a EUROBATS, az európai denevérfajok populációinak megőrzéséről szóló megállapodás és az AEWA, az afrikai-eurázsiai vándorló vízimadarak védelméről szóló megállapodás – melyekhez Magyarország is csatlakozott.