kis apollólepke

Adatok

Magyar név: kis apollólepke

Latin név: Parnassius mnemosyne

Tágabb kategória, magyar: Ízeltlábúak (törzs)

Tágabb kategória, latin: Arthropoda (phylum)

Szűkebb kategória, magyar: Lepkék (rend)

Szűkebb kategória, latin: Lepidoptera (ordo)

Fokozottan védett: nem

Természetvédelmi érték: 50 000 Ft

Védetté nyilvánítás éve: 1982

Védelmet biztosító jogszabály melléklete: 2. melléklet

Egyezmények: Bern II.

Irányelvek: Élőhelyvédelmi Irányelv IV.

További információk

Pillangófélék családja (Papilionidae)

Kis apollólepke (Parnassius mnemosyne, syn.: Doritis mnemosyne, Parnassius mnemosyne ssp. bohemien)

A szárnyfesztávolsága 45-60 mm. Nagy lepke, széles lekerekített szárnyakkal. Tora és potroha bozontosan szőrös, a nőstényé majdnem csupasz. Alapszíne krétafehér, elülső szárnyának felső szegélye, csúcsterének és külső szegélyének nagy része áttetsző. A rajzolat a sejt közepén és végén elhelyezkedő, nagyon változó alakú és terjedelmű két fekete foltból áll. Elülső szárnyának csúcsa és külső szöglete lekerekített, gyakran észlelhető az elülső szárny átlátszó külső szegélyterében egy kerek pettyekből álló gyöngysor, a pettyek az érközökben helyezkednek el és színük megegyezik az alapszín fehér árnyalatával. Hátulsó szárny görbe tojásdad, töve megnyúlt, szegélye ívelt, az erek szabadok, a belső szegély homorú. Hátsó szárnyának belső szegélye fekete, a belső szögletből a sejt alá gyakran fekete foltocskák húzódnak. A potrohot és a hátulsó szárny belső szegélyét fehér szőrzet díszíti. A nőstény potrohán alul szaruszerű, vékony falú tok látható (sphragris), amely párosodás közben a hím által kiválasztott és megszilárdult anyagból rakódik le. Nincs hasonló faj.

Extramediterrán-európai faunaelem, üde lomberdei (nemorális erdőszegély) faj. Policentrikus elterjedésű nyugat-palearktikus faj, amely Magyarország főleg a domb- és hegyvidék lakója. Elterjedésére jellemző, hogy az Alföld korábbi nagy folyórendszerei mentén, a „montán” elemekben gazdag aljnövényzetű magas természetességű keményfás ligeterdőkben izolált reliktum-populációi vannak.

Élőhelyei liget- és láperdők, üde lomboserdők. Domb- és hegyvidékeken nedvesebb réteken, kaszálókon él, illetőleg síkvidékeken nagyobb folyóink mentén (Duna, Tisza, Kőrös). Hernyójának tápnövényei különféle keltike fajok (Corydalis spp.), elsősorban az igen gyakori odvas keltike (Corydalis cava), hernyója éjjel táplálkozik. Imágója április elejétől június végéig (vagy akár július elejéig is) repül, a rajzási csúcs május végére esik.

Leírás forrása:

Baranyai T. & Korompai T. (2007): A Tiszántúl repülő ékkövei, Az Észak-Alföld nagylepkéi – Zöldike Ismeretterjesztő Sorozat 19., Nimfea Természetvédelmi Egyesület, Túrkeve. 51 pp.

Bálint Zsolt & Gubányi András & Pitter Gábor (2006): Magyarország védett pillangóalakú lepkéinek katalógusa. A Magyar Természettudományi Múzeum gyűjteménye alapján – Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest. 136 pp.

www.macrolepidoptera.hu

Kép(ek) forrása:

http://kitaibel.hu/lepidopterology/nappali/page155.html

kis apollólepke

Adatok

További információk

Fajok elterjedése

Galéria