nagyfoltú hangyaboglárka*

Adatok

Magyar név: nagyfoltú hangyaboglárka*

Latin név: Maculinea arion (Phengaris arion)

Tágabb kategória, magyar: Ízeltlábúak (törzs)

Tágabb kategória, latin: Arthropoda (phylum)

Szűkebb kategória, magyar: Lepkék (rend)

Szűkebb kategória, latin: Lepidoptera (ordo)

Fokozottan védett: nem

Természetvédelmi érték: 50 000 Ft

Védetté nyilvánítás éve: 1993

Védelmet biztosító jogszabály melléklete: 2. melléklet

Egyezmények: Bern II.

Irányelvek: Élőhelyvédelmi Irányelv IV.

További információk

*: Beleértve a Maculinea ligurica (türkiz hangyaboglárka) néven önálló fajként is ismert Maculinea arion ligurica alfajt is.

Boglárkalepke-félék családja (Lycaenidae)

Nagyfoltú hangyaboglárka vagy Sokpettyes boglárka (Maculinea arion, syn.: Lycaena arion, Maculinea arion animula, Maculinea arion arion)

Méret3 26-38 mm. A hátulsó szárny fonákjának töve csillogó, patinás vagy zöldeskék. Mindkét ivar alapszíne sötétkék, szegélye széles, a foltsor pettyei többnyire megnyúlt foltokká alakultak, majdnem összeérnek a nőstény esetében. A hátulsó szárnyon a pettyek aprók, jól láthatók. A fonák alapszíne szürke. Rajzolatát fekete pettyek alkotják, melyek a nőstényen kiterjedtebbek. A felszíni foltok tekintetében igen változékony.

Hasonló faj: Viszonylag nagy méretű, jellegzetes rajzolatú hangyaboglárkánk, nehéz más fajjal összetéveszteni. Hasonló faj a Maculinea ligurica punctifera.

Atlanto-mediterrán faunaelem, erdőszegély-faj. Fiatal, posztglaciális terjedésű, balkáni kapcsolatú faj. Az Északi-középhegység melegebb lejtősztyepprétjein korábban elterjedt és gyakori volt, az elmúlt néhány évben (2003-2005) azonban az élőhelyeinek nagy részéről eltűnt (pl. gyöngyösi Sár-hegy, Baskó). A Tiszántúlon nagy valószínűség szerint egyetlen helyen, a barabási Kaszonyi-hegyen él. Élőhelyei domb- és hegyvidéki, elsősorban lejtősztyepprétek és erdőssztyepprétek.

Taxonómiai helyzete még nem teljesen tisztázott. Úgy tűnik – legalábbis jelenleg -, hogy két típusa létezik e fajnak, az egyik (a sötétebb színezetű) tavasszal, kora nyáron repül, amelynek nőstényei általában Thymus-ra helyezik tojásaikat, míg a világosabb, türkizkék színű típusa a nyár derekán repül, a nőstény pedig a szurokfűre (Origanum vulgare) helyezi tojásait. A hernyó kakukk-életmódot folytat, hangyalárvákkal táplálkozik. Obligált mirmekofil fejlődésű faj. Imágója május elejétől augusztus közepéig repül, a rajzási csúcsok május végére és július közepére esnek.

Leírás forrása:

Bálint Zsolt & Gubányi András & Pitter Gábor (2006): Magyarország védett pillangóalakú lepkéinek katalógusa. A Magyar Természettudományi Múzeum gyűjteménye alapján – Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest. 136 pp.

Gozmány László Dr. (1968): Nappali lepkék – Diurna in Magyarország Állatvilága – Fauna Hungariae XVI. kötet – Lepidoptera, 15. füzet. Akadémia kiadó, Budapest.

www.macrolepidoptera.hu

http://kitaibel.hu/lepidopterology/

Kép(ek) forrása:

http://kitaibel.hu/lepidopterology/nappali/page76a.html

nagyfoltú hangyaboglárka*

Adatok

További információk

Fajok elterjedése

Galéria