kabasólyom

Hazai elterjedés
Szinte az egész országban megfigyelhető faj. Elsősorban a nyílt területeken, főként alföldi és dombvidéki, legelős, bokros részeken található meg, de előfordul hegyvidékeken és városokban is. Gyakori a természetes vízfolyások mentén és a rovarban gazdag nyílt mezőkön, gyepterületeken, partifecske- és gyurgyalagtelepek környékén.

Időbeli előfordulás
Nagyobb számban április közepén érkezik vissza, de néhány egyed már március második felétől megfigyelhető. Költési ideje április végétől augusztus közepéig tart. Fiókái augusztusban repülnek ki, ezért ebben az időszakban figyelhető meg legnagyobb számban. Az északi régióból érkező vonuló példányokkal egészen október közepéig lehet találkozni.

A hazai fészkelőállomány nagysága
Állományát az 1990-es években 600–800, 1999–2002 között 900–1900, 2014–2018 között 2600-2800 párra becsülték.

Természetvédelem
A veszélyeztető tényezők között fontos helyet foglal el az illegális lelövés, elsősorban a vonulási útvonalon. Az intenzív agrárgazdálkodási technológiák, a rovarirtó szerek használata, a táplálékrovar- és énekesmadár-állományok eltűnése, valamint a táplálkozóhelyek beszűkülése ugyancsak veszélyezteti. A kabasólyom nem épít fészket, előző évi varjú- vagy szarkafészkekben költ, ezért hatással van a fajra a varjúfélékre irányuló vadászat, fészkeik elpusztítása. Esetenként kihelyezett műfészkeket is elfoglal.

Forrás: Kubista N. 2022. Kabasólyom. – In: Szép T., Csörgő T., Halmos G., Lovászi P., Nagy K. & Schmidt A. (szerk.) Magyarország madáratlasza. 2., javított és kiegészített kiadás. – Agrárminisztérium, Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, Budapest, pp. 453–454.